Róvásírás betűi Róvásírás

Székely Himnusz

Bizonyára sokuknak cseng ismerősen a Székely Himnusz dallama, vagy sokan ismerik is a két legismertebb versszakát a Csaba Királyfi Székely népének oly nagy lelki erőt és töltődést adó műnek.

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi, csillagösvényen.

Maroknyi Székely, porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengeren.
Fejünk az ár jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt istenünk.

Teljes himnusz A himnusz torténete

Alternative content

Ráduly János könyve

Róvásírás

Kibéden, Ráduly János nyugalmazott tanár, néprajzkutató, róvásírás kutató, tudhatunk meg a legtöbbet a Székely-Magyar róvásírásról, és az ősidőkig visszanyúló róvásírás történelméről.

A rovásírás nemzetünk egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna....

Személyes találkozásra nyílik lehetoségünk a Tanár úrral, akinek a szavait hallgatva észre sem vesszük és gondolatban már el is kalandoztunk a honfoglalás idejébe.

Bővebben a róvásírásról

Népköltészet

Szintén Ráduly János munkássága révén került összegyűjtésre és kiadásra a kibédi és környékbeli népköltészet óriási kincstára. A népmesék, népballadák, találós kérdések, szólás-mondások, viccek révén megismerhetjük a székely hitvilágot, gondolkodásmódot, életmódot, hagyományokat.

Néptánc

A tánc ősidok óta a falú, a közösség egyik összetartó ereje. A legtöbb hagyományhoz, népszokáshoz ének és tánc kapcsolódik. A különböző eseményeken, mint pl: a szüreti bál, farsangi bál, esküvők, vagy tánctáborok, nyílik lehetőség a néptáncok megismerésére és gyakorlására.

Székelykapuk

Különösen szép látványt nyújtanak az Erdélybe látogatóknak a tipikusan székely motívumokkal díszített, kézzel faragott kapuk. Sokszor belevésik annak a házaspárnak a nevét amelyiknek otthonához tartozik a kapu és az sem ritka, hogy a kapuba mélyesztett pihenohely fölé vándort, embert illető mottót vésnek.

Népviselet

A népviselet mára már elvesztette igazi szerepét. Amely régen a nép állandó, mindennapos viseletét jelentette, mára ünnepi, színpadi öltözködéssé vált. A jellegzetesen marosszéki, de sok egyéni vonással gazdagított harisnyát, szőttes szoknyát, csizmát és piros lájbit felvonulásokon évfordulókon láthatjuk úgy a fiatalokon, mint az idősebb korosztályon.

Néptác Néptánc - legényes Székely leány viseletSzékely népviselet Régi székely népviselet Székelykapu

Tájház, népi mesterségek

A Kibéden működő tájházban betekintést nyerhetünk a falú és vidékének múltjába, megismerhetjük a nép mindennapi életéhez tartozó különböző mesterségeket és az alkalmazott szerszámokat, eszközöket. Számos mesterség kötődik az állattartáshoz és a földműveléshez, mint pl. a kovács, a szűcs, vagy a mindennapi élethez, mint pl. az ács, a cipész, a szabó, a kádár stb. Az ezekhez kapcsolódó eszközök, szerszámok egy régi világba vezetik be az érdeklődőt.
Évszázadokon keresztül a falusi asszonyok maguk dolgozták fel a növényi és állati alapanyagokat, készítették a textíliákat. Megismerhetjük a gyapjúfeldolgozás, a szőnyegkészítés (a durga), a textília készítés fortélyait és eszközeit (szövőszéket, rokkát, tekerőt, csörlőt, orsót, fésűt, ványolót stb).
A székely népviselet mai napig fennmaradt. Igaz mára már csak ünnepnapokon, vallási, vagy történelmi ünnepek alkalmával, vagy bizonyos hagyományok megtartásakor viselik. A Küküllő menti, Sóvidéki, Udvarhely környéki népviseletből láthatnak kiállított darabokat.

Tájház Múzeumi szobaKredencSzövőszék Fonalkészítés

A kőrispataki szalmakalap múzeumban lehet megtekinteni egy gazdag és érdekes kalapgyűjteményt, szalmából készült használati- és dísztárgyak gyűjteményétt, illetve betekintést nyerhetünk a szalmafonás, kalapkészítés rejtelmeibe. Különböző korosztályos táborok is szerveződnek ahol a mesterséget is eltanulhatjuk kellő lelkesedés és kitartás esetén. www.szalmakalapmuzeum.ro vissza a lap tetejére

Helyi szokások, néphagyományok, hiedelmek események megismerése:

Szokások

Kapu húsvétkor
Piros tojás

Húsvéti szokások

Húsvéti szokások Habár mára már elavultak a régi szokások egyesek közülük, ha más formában is de megjelennek. Mai húsvéti szokásaink közé tartozik a tojásfestés, kapulopás, locsolás, fadíszítés.
Kibéden húsvét elötti vasárnap, azaz Virágvasárnap tartandó a refurmátusokhoz illő konfirmálás. Ilyenkor kisebb termetű fenyőfákat vagy fenyőfa ágakat szalagokkal díszítenek fel, amelyek a konfirmálási szertartás allatt ékesítik a templomot. Egy hét múlva a szombatról vasárnapra virradó éjszaka az ifjak ezekkel a fákkal vagy ágakkal díszítik "kedvenc" leányuk háza tetejét vagy kapuját. Ha netalántán a leány barátságtalan lenne a legényekkel szemben, ezek bosszúból háza tájékán kárt tesznek. A bosszú : fenyőfa helyett kórét (törökbúzaszárat) raknak a háztetőre, kaput lopnak, hidat felszednek. Ha a fiuknak minden elővigyázatosság ellenére sikerül ellopniuk a kaput, eldugják, ezért a ház leányának másnap meg kell keresnie.
Vasárnap a pihenés napja hiszen hétfőn újra útnka indulnak a falu ifjai. Hétfő a locsolás napja amikoris kisebb csapatokba összeverődve mennek a lányos házakhoz öntözni a fiuk. A szebbnél szebb verseket, az illatos parfümöket vagy akár a vödör vizet a lányok kortól függően piros (szines) tojásokkal, süteménnyel, borral, pálinkával vagy pénzzel jutalmazzák. A húsvéti finomságokat Nagypénteken szokás előkészíteni.Természetesen nem maradhat el az ünnepi előadás és bál sem.

Szüreti bál

Szüreti bál

Minden éveben a szeptemberi hónap folyamán rendezésre kerül szőlőszüret alkalmával a szüreti bál. Ilyenkor a falu fiataljai párokba verődve népviseletben indulnak útnak a környékbeli helyiségekbe énekszóval köszöntve a lakosokat. Cserében süteményekkel kínáljak a csőszöket. Estére érnek vissza falujukba ahol kezdodik táncmulatság. Az éjféli csősztánc után "szabad" a szőlőlopás. Erre a csőszkirály és királynoje a csőszökkel együtt ügyelnek. A nyakukba akasztott síppal jelzik ha rajtakapják a tolvajt, ekkor ennek fizetnie kell a zsákmányért. A mulatság reggelig tart. A legszebb és egyben a legnagyobb szőlőkoszorút árverésre bocsájtjak, így azé lehet aki a legtöbbet ad érte

Szilveszter

Napokkal szilveszter elött kezdődik a készülődés. A fiatalok nagyszülők, rokonok régi házaikban köszöntik az új évet. A lányok dolga a takarítás, bevásárlás a fiuké pedig a fahordás, ők gondoskodnak a melegről, bútorokról, zenérol. Szilveszter napján a lányok sütnek, főznek, ők szolgáltatják a harapnivalót míg a fiúk hozzák az asztalra az innivalót. Soha nem hiányozhat a virsli és a pezsgő. Éjfél elött pár perccel a templom elött gyűlnek össze az emberek ahol a falu lelkésze búcsúztatja az "ó esztendőt" és köszönti az újat. Éjfél után a külön házakban ünneplők egymást meglátogatva kívánnak boldog új évet.


Farsang

Február elején kezdődik a farsangi időszak. A régebbi időkben a televíziók és egyéb szórakoztatások hiányában a fiatalok egymás házainál gyűltek össze. A hosszú téli esték mulasztására a legények maszk mögé bújva verseket mondtak és ijesztegették egymást vagy a leányokat. Ami ma is szokás az a farsangi időszakot búcsúztató bál. A farsangi bál idopontja egybeesik a húsvéti böjt kezdetével. A fiatal legények álarc mögé bújnak, körbejárják a falut, bekéreznek a lakosokhoz , zenével és tánccal köszöntik őket. A műsorért fizetséget várnak, ami lehet pénz , étel vagy ital. Az összegyűjtött eledel a farsangi csapat vacsorája lesz. A csapat a következő tagokból áll: 2 "lovas fársáng" (egy lovat 2 személy alkot, az egyik ló feje, a másik a fara); 2 "békérő" (az ő dolguk, hogy a csapatot bekérjék a falubeliek házához ); "a szépek" - 1 pár "piros bojér", 1 pár "fehér bojér", "kisasszony", "úrfi" (mind fiúk); "kasszás" (gyűjti a pénzt); "kudus" (gyűjti amit pénzen kívűl kapnak) ; "ostorosok" (elijesztik a kíváncsiskodó gyermeksereget, ők vigyáznak a csapat értékekbe öltöztetett vagy fizetséget összegyűjtött tagjaira. Általában minden két emberre jut egy ostoros. )


Esküvő

Kibéden az esküvő szombatja elötti vasárnap a faluban a "vendéghívók" adják át a meghívókat. A vendéghívók (egy a menyasszony részéről és egy a vőlegény részérol felkért fiatal) népviseletben jelennek meg a meghívottak házánál és verssel kérik fel őket, jelenjenek meg az illető pár templomi esküjén és az azt követő vacsorán , mulatságon. Ha a meghívott nincs otthon, a kapura irják "itt jártak a vendéghívók ", így adják tudtukra hogy hivatalosak az esküvőre. Az esküvő napján a vendégsereg a vőlegény házánál gyülekezik, innen mennek a lányos házhoz a menyasszonykérésre. A lányos háznál viccként és "próbatételként", mielött kihoznák a menyasszonyt először egy kislányt és egy vénasszonyt kínálnak fel és megkérdezik a vőlegényt hogy elfogadja-e. Ha nem fogadja el, harmadjára a menyasszonyt hozzák. Így indul a fiatal pár és a vendégsereg a templomi eskütételre. A templomból a mulatság helyszínére menet, azok akik nem hivatalosak az esküvore "elkötik az utat" (vastag kötéllel, szekérrel, autóval, stb.) és a násznagyoknak kérdéseket raknak föl. Ha nem tudnak válaszolni akkor fizetniük kell. A fizetséget az útelkötok határozzák meg. A vacsorai menü (házilag készített): húsleves, krumpli hússal, sütemény és reggeliben töltött káposzta. Nem marad el az est folyamán a menyasszonyi tánc és a menyasszonylopás sem, amiért ugyancsak a násznagyok fizetnek.

Új búza ünnepe és kenyérsütés

Ma már alig pár háznál, de azért még él a hagyomány, mely szerint az új búzából ünnepélyes-szertartásos keretek között sütnek kenyeret kemencében, és ünnepi ebédet fogyasztanak az új termés áldására.

Disznóvágás

Komoly előkészületek övezik a többnyire december hónapban karácsony elött megtartott disznóvágást. A család minden tagja, és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek) majd kora hajnalban a dermesztő hidegben nekilátnak a tevékenységnek. A férfiaknál az első és kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka, majd nekilátnak és elejtik a jó kövér hízót, megperzselik, megtisztítják és előkészítik a feldolgozásra, az asszonyok a konyhában ízletes házi készítésű kolbászt, hurkát, májast, szalonnát, sonkát, tepertőt, kocsonyát stb...készítenek. Az ételek egyedi ízvilága utánozhatatlan. A hagyományok alapján alkalmazott receptek, a kifőzés, sütés, besózás, füstölés ínycsiklandozó eredménnyel szolgál, bárki kóstolja is meg. A nap fénypontja az ebédet jelentő korhely leves és az isteni ízesítésű pecsenye savanyú káposztával és házi borral. vissza a lap tetejére

Népi hiedelmek

Köztudott, hogy a falusi ember igencsak érzékeny és makacs ha hiedelmekről babonákról esik szó. Íme egy kis rész a kibédiek hiedelemvilágából :

Szülés, kisgyermek körüli hiedelmek.

A terhes asszony ne csodáljon szörnyűséget, torzszülöttet, mert gyermeke ehhez fog hasonlítani. Tűzvész esetén égő lángokhoz ne közelítsen, mert gyermeke arcán égési foltok lesznek. Ha két héten belül nem keresztelik meg az újszülöttet, beleköltözik a "lüdérc" (gonosz szellem), ezért sír a kereszteletlen gyermek. A keresztvíz megőrzi a gonosztól. A kisgyermekes asszony hat hétig nem szabad vizet merítsen a kútból, mert annak vize megférgesedik. A csecsemő homlokára szénbol keresztet rajzolnak hogy ne tudják megígézni. Főleg azok értenek az igézéshez, szemveréshez akiknek a szemöldökük összeér.

Álom körüli hiedelmek

Az álmoknak nagy jelentoséget tulajdonítanak. Ha valaki hosszú hajjal álmodik az gondot jelent, a fehér ruha iejdtséget , a meszelés halált, a virágszakítás áldott állapotot. Ha valaki tiszta vízben jár almában annak szerencséje lesz, ha pénzt olvas akkor pletyka van a dologban, ha pedig seprgetésrol álmodik akkor valamilzen kára lesz a közeljövőben (stb.).

Jövendőbeli körüli hiedelmek

András napján a lányok gombócot főznek és böjtölnek, hogy jövendőbeliüket megtudják. Lefekvés elött a lány kétszer kell a párnájat megfordítsa , és a jövendőbelijével fog álmodni.

Boszorkányok körüli hiedelmek

Aki jártas akar lenni a boszorányok tudományában, Luca nap éjfélen be kell feküdjön a disznópajta hídlása alá, és visszájára kell elmondja hétszer a Miatyánkat ámen nélkül. Mikor hetedikszer is belekezd, akkor hét boszorkány vonul át az illeto felett állat képében (béka, fekete macska, pócegér, disznó, kakas, bölömbika és seprűn ülő vénasszony). Ezek különféle csúf hangot hallatva mennek keresztül az illető csurdé hasán.Ha mindez nem rettenti meg és jajszó nélkül tűri, forgószél kerekedik, a négy vénasszony rostába megy hozzá, ezek vezetik be a boszorkányok tudományába. Gyertyaszentelő napján nem szabad állatot befogni és erdőre menni, mert ilyenkor járnak a boszorkányok.

Szilveszter körüli hiedelmek

Népi hiedelmek szerint Karácsony és Újév között nem főznek paszulyt mert kelés lesz a testen. Szilveszter éjszakáján a tüzet nem szabad hagyni kialudni, mert az a családfő halálát jelentené. Ruhát szárítani, kiteríteni az óesztendőből átmenve az újba, nem szabad, mert akkor a gazdaszony hal meg. A leány vagy legény szilveszter éjjelén lefekvés elött zabbal hinti be a szobája padlóját így élettársával fog álmodni. vissza a lap tetejére

Székely Himnusz (teljes himnusz)

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Keserves múltunk, évezredes balsors
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
Jussunk e honban, Székely Magyarföldön
Szabad hazában élni boldogan.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Már másfélezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha

Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk el honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

Hős szabadságát elveszti Segesvár
Mádéfalvára fájón kell tekints
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi gyűjti táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!

A székely himnusz története

Székely himnusz 1921-ben íródott. Szövegét Csanádi György zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Az évtizedeken keresztül tiltott dal hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon egyaránt. A szerzők nem himnusznak szánták, és évekig csak nagyon szűk körben ismerték. A két világháború közötti időszakban az elnyomás elleni tiltakozásként egyre inkább elterjedt és énekelték mikor titokban, mikor nyilvánosan az akkori hatalmak tiltása ellenére. Erdély visszacsatolását követően 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezo volt a tanítása. Terjedését nem is tudták késobb sem megállítani a világháborút követő években sem, és a kommunista diktatúra tiltása ellenére sem. A kommunizmus ideje alatt az éneklését büntették, ennek ellenére titokban, szűk körökben, magyar összejöveteleken, templomokban énekelték az emberek a megmaradást, a nemzeti öntudatot és az összetartozást fejezve ki ez által. A refrén és főként az utolsó sora "Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk" hűen tükrözi a nemzeti önérzetet és a magyarság legfobb vágyát.
A Székely himnusz nemzeti jelképe és értéke mind a mai napig fennmaradt és azonos értéket képvisel mint 20, 50, vagy 80 évvel ezelött. Napjainkban Erdélyben minden kiemelkedő esemény velejárója, hogy a Székely himnusz felcsendül.vissza a lap tetejére