Bízunk benne, hogy részletes ajánlatunkkal sikerül az ön érdeklődésének megfelelő programot javasolnunk. A részletekre kattintva a programokról olvashat bővebben.
Az egyes helyszinekről a látnivalók, tájak, városok oldalunkon tudhat meg többet

Kibéd - Szováta - Vármező - Parajd - 20 km részletek
Kibéd - Bözöd - Kőrispatak - 25 km részletek
Kibéd - Parajd - Korond - 30 km részletek
Kibéd - Korond - Farkaslaka - Szejke - Székelyudvarhely - 50 km részletek
Kibéd - Marosvásárhely - 50 km részletek
Kibéd - Segesvár - Fehéregyháza - 60 km részletek
Kibéd - Parajd - Bucsin - Gyergyószentmikós - Gyilkos tó - Békás Szoros - 90 km részletek
Kibéd - Szászrégen - Marosvécs - 100 km részletek
Kibéd - Szászrégen - Déda - Bisztravölgye - Szalárd - Borszék - 120 km részletek
Kibéd - Székelyudvarhely - Csíkszereda - Tusnádfürdő - Szent Anna tó - Mohos - Bálványos 130 km részletek
Kibéd - Székelyudvarhely - Csíkszereda - Mádéfalva - Csíksomlyó - Gyimes - Ezeréves határ - 150 km részletek
Kibéd - Marosvásárhely - Tordai hasadék - Kolozsvár - 160 km részletek
Kis Csillagtúra


Kibéd - Szováta - Vármező - Parajd - 20 km

A legrövidebb kirándulások egyike ha a távolságot tekintjük, ám programokban ez egyik leggazdagabb. Nyáron akár az egész napot eltölthetjük Szovátán a Medve tó strandján sütkérezve és a sós vizében lebegve. Könnyed vagy akár kiadós sétákat, túrákat is tehetünk a tó körül, a környező parkos erdőkben, Szováta üdülőterületén főszezonban zsong a város, a vendéglátók gyümölcsökkel, kürtős kaláccsal, lángossal, miccs-el és más helyi finomsággal csábítják a vendégeket. A Danubiusz Szováta hotel teljes körű wellness, egészség és szépségápolás szolgáltatást nyújt nem csak szállóvendégeknek, hanem külső vendégek számára is. A sportolni vágyók nyáron túrázást, biciklizést, lovaglást, hegymászást, quadozást, télen szánkózást, síelést, korcsolyázást választhatnak. Vármezőn a Görgényi-havasok friss, hidegvizű patakjában tenyésztett pisztrángsült ebéd jelent mennyei falatokat - ajánljuk kedves vendégeinknek a vármezei pisztrángos éttermet. Parajdon, a leglátogatottabb létesítmény a sóbánya, ahova naponta több ezer vendég látogat el akár turisztikai látványosságként érdekli, akár gyógyulási szándékkal jön. Szintén kuriózumként említik a parajdi felszíni sókarsztokat, melyek csodálatos, látványos természeti képződményei a sóvidéknek. A parajdi sós vizű strand is egyre több vendéget vonz napjainkban nyári időszakban, de ha a későbbiekben az otthonunkba akarnánk varázsolni a sós fürdőzést érdemes a helyi kereskedőktől fürdősót is vásárolni. vissza a lap tetejére

Kibéd - Bözöd - Kőrispatak - 25 km

A bözödi víztározó történetét hallva, mely a 80-as évek közepétől kezdődik, sokakat megdöbbent a tény, hogy egy politikai rendszer milyen kegyetlenségeket képes végrehajtani. Elárasztott falunak, vagy elsüllyedt falunak is szokták nevezni annak okán, hogy a közeli erőmű ellátására épített víztározó építésekor gyakorlatilag néhány hét leforgása alatt Bözödújfalú víz alá került. Ennek mai maradványai a vízből kiemelkedő egykori templom épülete, néhány ház romjai, illetve kiszáradt fatörzsek, és a helyiek emlékezete és legendái. A bözödi tó partja, hogy pozitívumáról is szóljunk egyre több nyaralónak ad helyet és közkedvelt táborozó, sátorozó hely a környéken lakóknak. Kőrispatakot a szalmakalapjairól és szalmafonáshoz kapcsolódó termékeiről ismerhetjük. Egy helyi kezdeményezésnek köszönhetően a falúban szalmakalap múzeum működik, illetve rendszeresen táborokat, kézműves foglalkozásokat szerveznek gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Könnyed délutáni kirándulás szervezhető a helyszínekre.vissza a lap tetejére

Kibéd - Parajd - Korond - 30 km

Biztonsággal kijelenthetjük, hogy az Erdélybe látogatók körében a legismertebb település Korond, és a híres korondi fazekas termékek. Kibédről alig röpke fél órás autózással eljuthatunk Korondra, Szovátát és Parajdot érintve. Parajdon, a leglátogatottabb létesítmény a sóbánya, ahova naponta több ezer vendég látogat el akár turisztikai látványosságként érdekli, akár gyógyulási szándékkal jön. Szintén kuriózumként említik a parajdi felszíni sókarsztokat, melyek csodálatos, látványos természeti képződményei a sóvidéknek. A parajdi sós vizű strand is egyre több vendéget vonz napjainkban nyári időszakban, de ha a későbbiekben az otthonunkba akarnánk varázsolni a sós fürdőzést érdemes a helyi kereskedőktől fürdősót is vásárolni. Korond a népművészetet, a kézműves termékeket, a kerámiát kedvelők illetve a különböző lakberendezéseket keresők kedvenc helye. Közel minden Korondot felkereső turista valamilyen kedves tárggyal, családjának, barátainak szánt kerámiával, ruhával, faragott tárggyal, vagy csecse-becsével tér haza. Erdélyi emlékként a nappaliban, konyhában szép lakberendezési tartozékként tudnak megjelenni a korondi minőségi kerámiák, faragások. Sóbánya látogatással is számolva egész napos programot tervezhetünk.vissza a lap tetejére

Kibéd - Korond - Farkaslaka - Szejke - Székelyudvarhely - 50 km

Korond a népművészetet, a kézműves termékeket, a kerámiát kedvelők illetve a különböző lakberendezéseket keresők kedvenc helye. Közel minden Korondot felkereső turista valamilyen kedves tárggyal, családjának, barátainak szánt kerámiával, ruhával, faragott tárggyal, vagy csecse-becsével tér haza. Erdélyi emlékként a nappaliban, konyhában szép lakberendezési tartozékként tudnak megjelenni a korondi minőségi kerámiák, faragások. Farkaslaka a "székelyek atyjának" nevezett író Tamási Áron szülőfaluja. A leghíresebb regénye az Ábel bizonyára sokak számára ismerős mű, és a regényt olvasva azonnal felébred bennünk a gondolat, hogy de jó lenne ott lenni, felkeresni azokat a helyeket, megismerni a vidéket, az embereket. Kibédről 40 kilóméternyi autóút ahol megnézhetjük a múzeumként működő Tamási szülőházat, illetve az író tiszteletére felállított emlékművet illetőleg sírhelyet. Az emlékmű nemzeti értékét bizonyítja, hogy egész évben piros-fehér-zöld színekben díszeleg, hisz nagyon sok látogató megkoszorúzza és nemzeti érzéseit fejezi ki, vagy tiszteletét rója az író nagysága előtt. Szejke, a közvetlen Székelyudvarhely határában helyezkedik, itt megcsodálhatjuk az Orbán Balázs síremlékéhez vezető székely kapukat, illetve felkereshetjük magát a síremléket. Az emlékműhöz vezető úton 14 kapú található, melyet az idők során Orbán Balázs, a "legnagyobb székely" tiszteletére és emlékére állítottak magánemberek, vagy különböző szervezetek. Székelyudvarhely, a 100 %-ban magyar lakta 40 ezres kisváros igazi székely település benyomását kelti. Az ízesen beszélő helyiek rendkívül barátságosak, a városka a környék gazdasági motorjaként működik, és ennek megfelelően takaros, jól rendezett, tiszta városban tölthetünk el kellemesen egy délután. A belváros néhány emlékművét, régi épületeit és a főteret érdemes meglátogatni és a főtér cukrászdáiban egy igazi kürtőskalácsot megkóstolni. Laza, egész napos időtöltést jelent a felsoroltak meglátogatása.vissza a lap tetejére

Kibéd - Marosvásárhely - 50 km

Egész napos városnéző program szervezhető Marosvásárhelyre. A 160 ezer lakosú város a régió gazdasági és kulturális központja kevesebb, mint egy órányira van Kibédtől. Megtalálható minden, ami egy nagyobb méretű városban, emlékművek, múzeumok, magyar nyelvű színház, egyetemek, éttermek, bevásárló központok stb. Marosvásárhely híres az orvosi és gyógyszerészeti egyeteméről, Erdély egészségügyi központjának számít már több évtizede. A látnivalók közé tartozik a középkori vár ahol számos rendezvényt, vásárt is szerveznek, a városháza és a szecessziós stílusban épült kultúrpalota, az orvosi egyetem és gyönyörű parkos környezete, a Bolyai Farkas ház. A fiatalabb generáció számára rendkívül vonzóak a város fesztiváljai. A leglátogatottabb a Budapesti sziget fesztivál kistestvére a félsziget, melyet többnyire júliusban rendeznek meg, és számos magyar előadó mellett helyi illetve nemzetközi előadók színesítik a programot. A félsziget a legnagyobb romániai fesztivállá nőtte ki magát az utóbbi években. A fiatalok mellett minden generációt vonzanak az évente megrendezett események. Minden évben felkereshetjük a középkori fesztivált a várban, és kulturális szempontból rendkívül értékes film-, színház-, zenei-, néptánc-, és humorfesztiválokat. A legfiatalabbak számára is találhatunk látnivalót, Erdély egyik legnagyobb állatkertje található meg itt. Marosvásárhely legnagyobb idegenforgalmi értéke, hogy nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, székelyföld legközelebbi reptere. Budapesttel napi járatkapcsolat van, de különböző nyugat európai városokból is érkeznek járatok. Egész napunkat kitölthetjük, még akkor is, ha nincs semmilyen rendkívüli esemény a városban.vissza a lap tetejére

Kibéd - Segesvár - Fehéregyháza - 60 km

Segesvár 1999-től a világörökség része. Kulturális élete rendkívül gazdag, és ez a gazdagság a régmúltból eredő értékekre alapoz. 3 nemzet és 3 kultúra összefonódása található meg itt - a magyar, szász és a román. Egész napos programot jelent Segesvár meglátogatása azoknak, akiket vonz a történelem, az irodalom és a néphagyomány. A látogatások köthetőek valamilyen rendezvényhez, fesztiválhoz, mint például a leglátogatottabb középkori fesztivál, vagy a pro-etnica folkfesztivál, illetve a színházfesztivál, zenei fesztivál, blues-jazz fesztivál. Ellátogathatunk Segesvárra a történelmi emlékműveket megnézni, mint pl. a csodálatos középkori várat, a Dracula (Paulinus) házat, illetve hangulatos, a történelmi múltat felelevenítő utcákon, kis tereken sétálgathatunk. Segesvár szomszédságában alig néhány kilométerre kereshetjük fel Petőfi síremlékét. Fehéregyházát tekintik az 1848-as forradalomban elhunyt Petőfi elesésének helyszínéül. A nemzet költője itt szavalta el még a csatába indulása előtt "Ott essem el én,/A harc mezején,/Ott folyjon az ifjúi vér ki szivembül,..." Mindezek meglátogatására könnyed egy napos programot érdemes szervezni.vissza a lap tetejére

Kibéd - Parajd - Bucsin - Gyergyószentmiklós - Gyilkos tó - Békás Szoros - 90 km

A Parajd fölé magasodó hegyvonulat a Bucsin havasok. Parajdról a Kis-Küküllő forrása felé vezető völgyben indulhatunk el a festői szépségű hágó meghódítására. Itt kezdődik a fenyvesek hazája, a tetőt elérve pedig a Gyergyói-medence peremére érünk. A Bucsin tető nyáron a táborozók, túrázók, hegymászók, télen a síelők kedvenc helye.
A Gyergyói medence Erdély egyik leghidegebb vidéke. Télen nem ritka a mínusz 30-35 fog sem. Itt az embernek az az érzése, hogy az alföldön jár a hatalmas kiterjedésű sík terület miatt, és ezt a benyomást csak az oszlatja el, ha a távolba tekint, és meglátja a körül magasodó 1500-2000 méter magas hegyláncokat.
Gyergyószentmiklós első sorban a környék természeti adottságainak köszönhetően népszerű. A várostól 25 km-re találjuk a Gyilkos Tó-t, mely igaz látványával rászolgált a nevére, de rövid idő után a benyomásunk teljesen megváltozik róla. A tavon csónakázva gyönyörködhetünk a táj szépségeiben, a csónak körül vadkacsák portyáznak, és mindig megörülnek a vízbe dobott elemózsiának.
Számos turista útvonalon lehet túrázni, sétálni, a magasan kiemelkedő kopár sziklák pedig a hegymászók közkedvelt terepe. A legfinomabb kürtőskalács itt kapható. A Gyilkos-tó legendája
A Gyilkos Tó-tól alig pár km-re juthatunk el a Békás Szoros-hoz, ahol meredek szerpentineken és a fejünk fölé magasodó sziklafalak között vezet az utunk. A kora reggeli órákban érdemes elindulni, a visszaérkezés pedig a késői órákra várható, ha ki akarjuk élvezni a csodálatos tájakat. vissza a lap tetejére

Kibéd - Szászrégen - Marosvécs - 60 km

Az erdélyi irodalom egykori bölcsőjét kereshetjük fel Marosvécsen, ahol a politikai viszontagságok ellenére néhány értékes műemléket sikerült megőrizni.
Szászrégen, a Maros felső folyásánál fekszik. Közepes méretű kisváros, elsősorban természeti turisztikai látványosságokkal a környéken. A város műemlékei közé sorolható néhány középkorból származó épület és egy a XIV-ik században épült templom is.
Szászrégentől alig 8 km-re fekszik Marosvécs. Történelmi és kulturális értékét máig megőrizte. Az egykor a grófi Kemény család birtokaiként számon tartott település, vár és földek ma már különböző szerepeket töltenek be. A településen meglátogatható a korai vár épülete, az egykori családi birtok parkjában a Kós Károly által felállított "Erdélyi Helikon" emlékmű illetve a Kemény család síremléke.
Napjainkban valóságos zarándokhellyé vált a múlt század végén elhunyt Wass Albert síremléke. Naponta keresik fel magánszemélyek, turistacsoportok, szervezetek a neves író emlékművét. Marosvécstől alig 20-25 percnyi távolságra juthatunk el az író leghíresebb regényének a "Funtinelli boszorkány"-nak a színhelyére, ahol élőben is megismerhetjük ezt a csodálatos vidéket. Az emlékmű látogatása könnyed túrával összekötve egész napos természetjáró programnak szervezhető. vissza a lap tetejére

Kibéd - Szászrégen - Déda - Bisztravölgye - Szalárd - Borszék - 120 km

Aki még nem olvasta Wass Albert "Funtinelli boszorkány"-át, annak azt javasoljuk tegye meg, mielőtt a vidékre érkezne. Talán nincsenek is szavak, a táj szépségének és varázsának a leírására. Déda, Istenszéke, Bisztra-völgye, Szalárd, és a Kelemen havasok, olyan látványt, olyan élményt tárnak elénk, amitől elakad a lélegzet is. A Maros völgyét két oldalt a Kelemen- illetve a Görgényi-havasok szegélyezik. Minden évszakban varázslatosabbnál varázslatosabb látvány tárul elénk. A távolság Kibédtől kb. 70 km.
Dédától alig néhány órányi gyalogútra juthatunk fel az Istenszékére "Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé...." részlet a regényből.
Hasonló szépségek tárulnak elénk Szalárd, vagy Borszék tájait csodálva. Végig, amerre megyünk, életet sugárzó fenyvesek, tiszta vizű patakok, gyönyörű völgyek, meredek sziklák és hegycsúcsok vesznek körül. A teljes napunkat kitölthetjük a környéken barangolva. vissza a lap tetejére

Kibéd - Székelyudvarhely - Csíkszereda - Tusnádfürdő - Szent Anna tó - Mohos - Bálványos - 130 km

Székelyudvarhely, a 100 %-ban magyar lakta 40 ezres kisváros igazi székely település benyomását kelti. Az ízesen beszélő helyiek rendkívül barátságosak, a városka a környék gazdasági motorjaként működik, és ennek megfelelően takaros, jól rendezett, tiszta városban tölthetünk el kellemesen egy délután. A belváros néhány emlékművét, régi épületeit és a főteret érdemes meglátogatni és a főtér cukrászdáiban egy igazi kürtőskalácsot megkóstolni.
Székelyudvarhelyről Csíkszeredába a Hargitán keresztül vezet az út. A Hargita Erdély gyöngyszeme, a költők, írók által leggyakrabban életre keltett vidék. Nyári látogatók körében közkedvelt ez a csodálatos természeti közeg, az ásványvizekben és gyógyvizekben gazdag fürdők pl. a Hargita fürdő, Homoród fürdő, a hangulatos vadászházak, a friss, örökzöld, életet sugárzó fenyvesek, gyors hegyi patakocskák, hűvös források.
Télen számos sportkedvelő keresi fel a hargitai sípályákat a Madarasi Hargitán, vagy Hargita fürdőn, és rendkívül népszerűek a szilveszteri programok. Amennyiben csak egyszerűen pihenni vágynánk és a természet nyugalmát keressük, csendes helyekre vonulhatunk el és gyönyörködhetünk a hófödte tájakban.
Tusnádfürdő, és a Szent Anna tó a zsongás és a mozgalmas napok színhelye, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul. Tusnád Csíkszeredától 20 km-re az Olt folyó egyik szűk völgyében fekvő kistelepülés, két oldalt magas hegyek a Csomád illetve a .....ölelik át, télen, nyáron egyaránt mozgalmas hely.
A Szent Anna tó és a Mohos autóval alig 15 km-re, a Csomádon átvezető gyalogtúrával 2 órányira található. Mindkét tó egymáshoz közel eső vulkáni eredetű kráterben képződött, ám jellegüket tekintve teljesen eltérő természeti kuriózumot képviselnek. A Szent Anna tó kristálytiszta, sötét zöld vize és a kráter peremén magasodó erdők életet és erőt sugároznak. A vize hűvös, de július, augusztusban alkalmas a fürdőzésre, kövér, zöld füves partján piknikezők, strandolók töltik el kellemesen a napot. A Szent Anna tó szomszédja a Mohos, Európában egyedül álló természeti képződmény a 80 ha-on elterülő tó felszínét 8-10 méteres tőzegmoha fedi. Növényzete különleges a tápanyag szegény víz és tőzegnek köszönhetően. Húsevő (rovarevő) növények honosak, a flóra többi része pedig fejletlen és csökevényes (pl: a fenyőfák mindössze másfél-két méterre nőnek itt meg..
Legenda is született a Szent Anna-tóról. vissza a lap tetejére

Kibéd - Székelyudvarhely - Csíkszereda- Mádéfalva - Csíksomlyó - Gyimes - Ezeréves határ - 150 km

Székelyudvarhely, a 100 %-ban magyar lakta 40 ezres kisváros igazi székely település benyomását kelti. Az ízesen beszélő helyiek rendkívül barátságosak, a városka a környék gazdasági motorjaként működik, és ennek megfelelően takaros, jól rendezett, tiszta városban tölthetünk el kellemesen egy délután. A belváros néhány emlékművét, régi épületeit és a főteret érdemes meglátogatni és a főtér cukrászdáiban egy igazi kürtőskalácsot megkóstolni.
Csíkszereda Hargita megye központja, egy igazi dinamikus székely kisváros, a megye és a régió gazdasági központja. Bizonyára sokan ismerik a csíki hoki csapatokat. Télen a város hoki lázban ég, igazi hangulatú meccsekre lehet ellátogatni. Népszerűek a téli sportok, a korcsolyázás, a síelés, a sífutás. Nyári időszakban a város kellemes hangulatú sétáló utcája és főtere telik meg a turisták zsongásától. Többnyire a környék természeti szépségeit felfedezni vágyók töltenek el egy-egy délutánt, vagy néhány napot a városban.
Talán a legnépesebbé a csíksomlyói búcsú ideje alatt válik a város, amikor a világ minden tájáról több százezer ember gyűlik össze a csíksomlyói kegyhely, Szűz Mária kegyszobrához. Csíksomlyó, az itt megrendezett pünkösdi búcsú hosszú időkön át a XV-ik századtól kezdődően a székelység legfontosabb találkozó helye volt. Ma már nemcsak vallási, hanem nemzeti zarándokhellyé vált. Óriási lelki töltéssel tér haza az, aki ellátogat ide, a vallási egység, a nemzeti összetartozás a megmaradás eszmeisége kíséri el az embereket útjukra.
Mádéfalván tekinthetjük meg a székelység egyik legnagyobb tragédiájának a állított emlékművet. A mádéfalvi veszedelem az 1764-ben bekövetkezett tragédia máig él a székelység emlékezetében, amikor a monarchia akkori kihelyezett erdélyi katonai vezetője Bucow tábornok több száz ártatlan embert mészároltatott le és több ezer elmenekülését idézte elő.
A Gyimes völgye a Csiki havasok legszebb része és egyben az egyik legértékesebb kulturális gyöngyszeme Erdélynek. A gyimesi csángók a legnagyobb mértékben őrizték meg mind a mai napig az ősi szokásokat, néphagyományokat, kulturális értékeket. Igazi különlegességet jelent ez a vidék minden látogató számára.
A Gyimes völgye jelenti az átjárót Erdély és Moldova között, itt található Nagy-Magyarország egykori keleti határvonala, az azt jelölő határkövekkel, az abban az időkben erődként működő Rákóczi Vár romjaival és a Magyar Királyi Vasutak keleti végpontját jelölő vasúti őrházzal. Akár egy egész napos kirándulást is érdemes rászánni a környék felfedezésére. Másfél-két napos kirándulást is érdemes rászánni a környék felfedezésére. Kempinget, vagy turistaszállást is találunk a környéken. vissza a lap tetejére

Kibéd - Marosvásárhely - Tordai hasadék - Kolozsvár - 160 km

Egész napos városnéző program szervezhető Marosvásárhelyre. A 160 ezer lakosú város a régió gazdasági és kulturális központja kevesebb, mint egy órányira van Kibédtől. Megtalálható minden, ami egy nagyobb méretű városban, emlékművek, múzeumok, magyar nyelvű színház, egyetemek, éttermek, bevásárló központok stb. Marosvásárhely híres az orvosi és gyógyszerészeti egyeteméről, Erdély egészségügyi központjának számít már több évtizede. A látnivalók közé tartozik a középkori vár ahol számos rendezvényt, vásárt is szerveznek, a városháza és a szecessziós stílusban épült kultúrpalota, az orvosi egyetem és gyönyörű parkos környezete, a Bolyai Farkas ház.
A fiatalabb generáció számára rendkívül vonzóak a város fesztiváljai. A leglátogatottabb a Budapesti sziget fesztivál kistestvére a félsziget, melyet többnyire júliusban rendeznek meg, és számos magyar előadó mellett helyi illetve nemzetközi előadók színesítik a programot. A félsziget a legnagyobb romániai fesztivállá nőtte ki magát az utóbbi években. A fiatalok mellett minden generációt vonzanak az évente megrendezett események. Minden évben felkereshetjük a középkori fesztivált a várban, és kulturális szempontból rendkívül értékes film-, színház-, zenei-, néptánc-, és humorfesztiválokat. A legfiatalabbak számára is találhatunk látnivalót, Erdély egyik legnagyobb állatkertje található meg itt. Marosvásárhely legnagyobb idegenforgalmi értéke, hogy nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, székelyföld legközelebbi reptere. Budapesttel napi járatkapcsolat van, de különböző nyugat európai városokból is érkeznek járatok.
Útban hazafele érdemes egy rövid kis kitérőt tenni Tordán a Tordai hasadék meglátogatására. A különleges megjelenésű hely első látásra, messziről azt a benyomást kelti, hogy emberi beavatkozás történt, és a hegyet valamilyen célból egyszerűen ketté vágták. A valóságban ez nem így van, egy természeti képződményről lévén szó.
A Tordai Hasadék keletkezését legenda övezi.
Kolozsvárt talán nem is szükséges bemutatni. Erdély legnagyobb városa, gazdasági és kulturális központja. Hihetetlen gazdasági fejlődésen ment át az utóbbi években, de ugyanakkor megőrizte történelmi és kulturális értékét. Erdély, és az erdélyi magyarság történelmében számos esemény kapcsolódik Kolozsvárhoz. Látogatásunk során a belváros emlékműveit pl. Mátyás Király szobrát, a szülőházát, a vár maradványait tekinthetjük meg, vagy számos építészeti remekművet, köztük a Szent Mihály templomot, a Bánffy palotát, a Bolyai egyetemet.
A ma 20 % körüli magyar lakosságú város mindig is az erdélyi magyar irodalom, a művészet és a tudomány központja volt, és ezt a mai napig megőrizte. Az érdeklődők számos programot, rendezvényt találhatnak meg itt.
Csodálatos létesítmény a botanikus kertje a városnak. Az ide látogató turisták többségének egyik célpontja, ahol 14 hektárnyi területen több mint 10.000 növényfaj található meg. A létesítmény botanikus múzeumot is üzemeltet.
Tanítási időszakban a város pezsgése felfokozódik a több mint 50 ezer egyetemistának köszönhetően. A fiatalok körében rendkívül vonzóak a különböző ifjúsági programok, rendezvények, diák bulik.
Kolozsvár is büszkélkedhet nemzetközi repülőtérrel, de akik az olcsóbb megoldásokat keresik, azok számára bármely szárazföldi közlekedési lehetőség adott. Nemzetközi vonat és buszjáratok haladnak át a városon, és az E60-as főút is érinti. Hamarosan az Erdélyt átszelő autópálya is elkészül. Külön napot is rá lehet szánni a programra, vagy érdemes útban Székelyföldre, vagy visszafelé egy kitérőt tenni a hasadékhoz, illetve beiktatni a kolozsvári városnézést. vissza a lap tetejére

A Szent Anna-tó legendája

A Szent Anna-tó keletkezéséről több székely népmonda szól. Az alábbi legenda Gabányi János gyűjtéséből való:
Réges-régen élt ezen a vidéken két gazdag ember. Testvérek voltak, de folyton civakodtak egymással. Az egyiknek Büdöskőn volt a vára, a másiknak pedig azon a helyen, ahol ma a Szent Anna-tó látható. Egyszer egy idegen úr utazott át a vidéken gyönyörű négylovas hintaján, és megszállt pihenni Büdös vár uránál. Annak módfelett megtetszett az idegen hintaja, főként a lovai, s el is határozta, hogy bármi áron megszerzi a lovas hintót. Mivel a titokzatos idegen nem is akart hallani a vásárról, a gonosz várúr elhatározta, hogy elcsalja tőle a hintót. Kockázni kezdtek, s a várúr addig alattomoskodott, csalt, hogy elnyerte az idegen fogatát. Amint tervét megvalósította, máris áthajtott bátyjához kérkedni, hadd egye a másikat az irigység.
Meg is jegyezte, foghegyről: nem hiszi, hogy a bátyja valaha is ilyen szép fogatra szert tudna tenni. Ez több volt, mint amit a fivér büszkesége elbírt!
Azon nyomban fogadást ajánlott: egy napon belül szebb fogattal áll elő! A tét hatalmas volt: a vár és a hozzá tartozó birtokok. Öccse magabiztosan állta a fogadást, és gőgösen elhajtott.
Elvakult bátyja ördögi ötletet agyalt ki: összeszedte a vár jobbágyai közül a nyolc legszebb hajadont, s azokat fogatta be hintajába. Felpattant a bakra, s mivel a törékeny vállú leányok nem bírták mozdítani a nehéz hintót, mérgesen közéjük csapott. Éppen a legszebbet találta el. Anna feljajdult, és átkot szórt a vár kegyetlen urára. Iszonyú dörgés, földindulás közepette a vár azon nyomban elsüllyedt urával együtt, helyén pedig egy szép tó keletkezett. A szüzek nefelejcsekké változtak, a gonosz várúr pedig rút vízsárkánnyá. Anna pedig a tó védőszentjévé lett, és imája elpusztította a vizet háborgató hatalmas szörnyet.
Egy másik legendatöredék szerint Anna a holdfényes éjszakákon ismét megjelenik a tó felett, majd újra eltűnik a habokban. vissza a részletekhez

A Gyilkos-tó legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökény fekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét.
Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.
Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ.
Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.
A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize.
Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza. vissza a részletekhez

A Zeta Vár legendája

"Zetelakán túl, nem messze, magas szikla tetején állott hajdanában Zeta vára. Nem sokkal azután, hogy a magyarok keresztény hitre kezdtek térni, építette ezt a várat egy Zeta nevű nagyúr. Pedig lent, a hegy tövében a Csele völgyében, gyönyörű palotája volt, de olyan, hogy messze földön nem volt párja. De Zeta, nehogy ráeröltessék az új hitet, fényes palotáját földig romboltatta, s a hegy tetejére épített egy várat. Két lánya és egy fia volt. A leányok vele laktak a várban, hanem a fiú ritkán ült otthon. Háború volt akkor a magyarnak élete - nem ült otthon, aki kardot tudott forgatni. Esztendo esztendo után múlt el, mindenféle hírek jöttek a fiatal Zetáról - csak ő nem jött haza. Egyszer az a hír jött, hogy meghalt a csatában, akkor az apja elsiratta. Másszor az a hír jött, hogy áttért az új hitre: akkor az apja megátkozta. Inkább halt volna meg a hittagadó. Hanem a fiú egyszer mégis hazajött. Mikor nem gondolt senki rá, fölvágtatott a várba fehér paripáján. Rákiáltott az apja - őseid hitét elhagytad, nem vagy az én fiam! A fiú szelíden kérlelte, de hiába, az apja hajthatatlan maradt. Akkor a leánytestvéreihez fordult, de azok sem követték őt az új hitben.
- Nem kell a te jövevény istened! - kiáltott az öreg Zeta. Abban a pillanatban megdördült az ég, megingott a szikla, hogy összeomlott a büszke vár, maga alá temette Zetát s a két leányát - csak a fiúval volt az Isten. Fehér táltosával leugratott a vár faláról.
Összeomlott Zeta vára, tehát, s eltemetődött vele tenger sok kincs is. Az omladékok között, nehéz vasajtók alatt van ma is Zeta kincse s ezek a vasajtók minden évben egyszer, Szent György-nap éjjelén megnyílnak. Azóta Szent György napján sok ember próbál szerencsét, de aki egyszer bement a megnyílt vasajtón, többé nem került vissza, mert mind azt szerette volna, ha a kincset egészen elhozhatja. Mire aztán kifelé indultak, a vasajtók újra bezárultak, s többé nem látták Isten áldott napját. Hanem egyszer csak élt Zetelakán egy Botházi nevű ember, aki ezt mondta:
- Ami másokkal megtörtént, nem történik meg velem. Elég lesz nekem egy tarisznya arany is, s mire a vasajtó újra bezáródnék, kijövök én onnan.
Elkövetkezik Szent György napja. Éjjfélkor nagy lángot vet a vasajtó, szörnyu dördüléssel kinyílik, s Botházi bemegy. Szeme-szája elállott a csodálkozástól. Egy nagy pince tele volt arannyal, ezüsttel, gyémánttal, szinte megvakult a szertelen ragyogástól. Ott a nagy kincshalomnak a tövében ült a két leány, aranyhímet varrt mind a kettő.
- Hát ti kik vagytok? - kérdezte
- Mi a Zeta lányai vagyunk! - felelték a lányok. Hatszáz éve ülünk itt és varrunk hímet.
- S meddig akartok még itt ülni?
- Ameddig a tehenek meleg tejet adnak, s az asszonyok kendert fonnak.
- No, akkor itt is maradhattok, míg a világ s még két nap - mondta Botházi, azzal nekiesett a kincsnek. Színig töltötte a tarisznyáját, aztán lekapta a kucsmáját, s teletöltötte azt is. Mondották a leányok:
- Siess már, mert itt pusztulsz!
- De már a zsebeimet még megtöltöm!
Hírtelen megtöltötte a zsebeit, s azzal szaladt ki a pincébol. Éppen mikor kitette a fél lábát, akkor csapódott be az ajtó.
A kincset kihozta, de a fél lába odalett. Meggazdagodott, de gazdagságán nem volt Isten áldása. Ahogy jött, úgy el is ment a pénz, nem maradt egyebe, csak a csúfneve: Sánta Botházi.
Azóta békésen varrhatnak hímet a Zeta leányok, nem háborgatja oket senki." vissza a lap tetejére

A Tordai Hasadék legendája

"Szent László király csudálatos dolgairól regélek most, olvassátok, hallgassátok kegyeletes szívvel. Sem azelött, sem azóta nem volt a magyarnak királya, aki véle vetekedhetnék vitézségben. És tündökölt az ő lelkének tisztasága, nem volt azon egy mákszemnyi folt. Szent életéért szerette az Isten, s valahányszor nagy veszedelem fenyegette a kegyes szívű királyt és népeit: segedelmére küldé Isten az ő angyalait, s népeivel együtt csudálatos módon megmenekedék..
Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fuszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek.
- Utána! Utána! - ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól.
Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt.
- Ó, Uram, segély! - fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén.
S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettento nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez.
Többet aztán nem is történt, hogy László a kunok elött fuson. Mindig a kunok futottak elötte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengo aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek.
Na, az ármányos vezér jól számitott, mert a magyarok egyszeriben félbenhagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt.
- Hagyjátok! Hagyjátok! - csendült végig a magyarok sorain László hangja.- Ráértek erre késobb is! Utánam! Hajtsuk a kunt, hajtsuk!
De hiába, a magyarok nem hallották László szavait. A pénzre gondoltak most mind. Hát nem is csoda, hogy eltántorította, különösen a szegényebb rendű vitézeket, hiszen csak úgy ragyogott, fénylett a föld a tenger aranytól, ezüsttől. Hiszen csak ez kellett a kunoknak. Amint a magyarok a pénznek estek, megállapodtak a futásban, s visszafordultak, hogy rácsapjanak a pénzszedő magyarokra.
László szomorúan tekintett föl az égre: onnan várt segedelmet.
Isten meghallgatta a szent életű király imádságát, s ím, halljatok csudát: azok a ragyogó sárga aranyok, azok a tejfehér ezüstök egytol egyig kové változtak. Ez volt a magyarok szerencséje. Megértették Istennek csudás intését, lóra kaptak mind, s haj, kun, haj! kiáltással újra űzőbe fogták a kunokat, s meg sem is pihentek, míg az országból ki nem kergették őket." vissza a lap tetejére