Kibéd közvetlen környékén

Szováta
- Szovátai Medve tó
- Az üdülőváros és természeti környezete
- A Görgényi havasok
Parajd
- Parajdi Sóbánya
- Parajdi sókarsztok
- A Bucsin havasok
Vármező
- Pisztrángos
- A Görgényi havasok
Korond
- Fazekas kiállítás és vásár
Bözöd
- A Bözödi tó
- Az elárasztott falú
Kőrispatak
- Szalmakalap múzeum
Görgényi havasok
- A havasok természeti környezete és látnivalói
Bucsin Havasok
- A havasok természeti környezete és látnivalói

1-2 órányira, 50-90 km körzetben

Marosvásárhely
- A város nevezetességei
- Marosvásárhelyi vár
- Rendezvények/ fesztiválok
Segesvár
- Segesvári vár
- Dracula ház
- Óváros
- Rendezvények/ fesztiválok
Fehéregyháza
- Petofi Sándor síremléke
- 1848 forradalom emlékműve
Farkaslaka
- Tamási Áron emlékház és síremlék
Szejke
- Orbán Balázs emlékmű
- Székelykapúk
- Rendszvények/fesztiválok
Székelyudvarhely
- A város nevezetességei
- Rendezvények/fesztiválok
Zetelaka
- Rendezvények/fesztiválok
Hargita
- A havasok természeti környezete és látnivalóik
- Hargitai sípályák
Gyilkos tó / Békás szoros
- A gyergyói havasok természeti szépségei
Déda-Bisztra - Istenszéke
- Wass Albert "Funtinelli boszorkány" színhelyei
Marosvécs
- Wass Albert, Dzsida Jenő emlékmű

2-3 órányira, 100-150 km körzetben

Csíkszereda
- A város nevezetességei
- Rendezvények/fesztiválok
Csíksomlyó
- A Csíksomlyói kegyhely
- Pünkösdi zarándoklat
Tusnádfürdő
- Az üdülőváros és természeti környezete
Szent Anna tó/Mohos
- Természeti környezet és kuriózumok
Bálványos/Torjai büdös barlang/Buffogó láp
- Természeti környezet és kuriózumok
Gyimes
- A Gyimesek kulturális értékei
- A Gyimes völgy természeti környezete
Tordai hasadék
- Természeti környezet és kuriózumok
Kolozsvár
- A város történelmi emlékművei
- A város nevezetességei
- A Kolozsvári Vár maradványai
- Botanikus kert
- Házsongárdi temető
- Rendezvények / fesztiválok

Szováta

Szováta híressége elsősorban a Medve-tóhoz kapcsolódik. A tó az 1870-es évek vége felé alakult ki az itt található kaszáló beszakadása következtében, amit azután feltöltötték a rajta átfolyó patakok. A Medve-tó mellett még több kisebb, hasonló adottságokkal rendelkező tó is található itt, mint például a Fekete-, a Mogyorósi-, a Zöld- és a Veres-tó.
A Medve-tó hőmérséklete az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent. A legmelegebb rétegekben a heliotermia kialakulása után 80 fokos hőmérsékletet is mértek, majd a víz homérséklete 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 fokra csökkent. A hőmérséklet csökkenése a beömlő édesvízzel, valamint a fürdőzők számának növekedésével hozható összefüggésbe.
A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan növekszik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt (összehasonlításként: a tengervíz sókoncentrációja 34 g/l körül mozog).
A Medve-tó vízhőmérséklete strandidőszakban általában 25-30 fok közötti, de tavaszi nyitás előtt a víz hőmérséklete 1,5 m mélyen eléri a 38-40 fokot is.
A Medve-tó hasznosítására a kialakulása után hamarosan sor került. 1894-ben Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos megszerezte használati jogát, fürdoengedélyt kért és kapott, 1900-ban pedig megalapította Szovátafürdőt. Ezért van, hogy a tavat kezdetben Illyés-tó néven emlegették, és csak 1910-tol vált általánossá a Medve-tó elnevezés, kiterített medvebőrre emlékeztető alakja miatt.
A fürdőélet a vasút kiépítése után lendült fel igazán, a tó mellé meleg fürdőt, sétányokat építettek, a telepet közművesítették, és egyre szaporodott a villák száma is. Kisebb-nagyobb megtorpanásokkal a fürdőtevékenység innentől kezdve folyamatosan bővült, 1932-ben már 110 villában, 1600 szoba várta a gyógyulni vágyó vendégeket
Napjainkban Szováta újabb felvirágozás kezdetén van, hiszen a magyarországi Danubius Hotels Rt. megvásárolt a fürdőtelepen több szállodát, valamint hosszú távra bérbe vette a Medve- és a Mogyorósi-tavakat. A szállodákat felújították, a tavak környezetét rendbe tették, megteremtve ezáltal a minőségi gyógyturizmus lehetoségét.
vissza a lap tetejére

Parajd

Kevesebb, mint 20 kilométernyire Kibédtől található a Sóvidék központi települése Parajd. A parajdi sóbánya a legfőbb turisztikai látványosság. Tudni kell azt, hogy már a rómaiak korában is megvolt ennek a fontos szerepe. Nem csak hogy látványos, de kifejezetten egészséges a bánya mélyében eltölteni pár órát, ezt évszaktól függetlenül. Nagyon sok vendég egészségügyi okokból orvosi javallatra látogat el egy-két hetet is itt töltve.
Parajdon természeti kuriózumként tartják számon a sókarszt képződményeket. Az erdélyi medencében található só rétegek, az évmilliók alatt rájuk ülepedett rétegek súlya alatt a peremvidéken a felszínre kerültek.(Parajd, Szováta, Dés).
A parajdi sóhát egy hatalmas sótömzsnek a teteje melynek mélysége közel 3 km, szélessége 1,4 km. Tartalékai több mint 100 évig elláthatnák Európa só szükségleteit. A mai napig is emelkedésben lévő sótömzsben a Korond-patak évi 20-30000 tonna só kioldásával, kialakította a sószorost. A területen jellegzetes sókarsztjelenséget figyelhetünk meg. A felszínen dolinák, víznyelők figyelhetők meg, azokon a területeken pedig, ahol a só kibújik a felületi üledéktakaró alól, oldás barázdák, karrok tüskéi ékesítik a sósziklákat. A sósvizű források környékén gyakoriak a sókivirágzások. Ezek a formák nem időt állóak, folyamatosan képződnek és tűnnek el, állandó átalakulásban van a környék. A szikes talajon csak gyér sótűrő növényzet települ csak meg pl. a sziksófű (Salicornia Europaea). Száraz időben ezek a sósziklák hófehér színűek, míg a páratartalom növekedésével szürkés színbe váltanak át.
A természeti csodák mellett megtekinthető Áprily Lajos költőnk nemrégiben felavatott emlékháza is. Parajd közelében vannak Rapsóné várának romjai, amelyet ősszékely (kb. XI-XII. századbeli) várnak könyvelnek el, és amelynek sajnos története ismeretlen.
vissza a lap tetejére

Vármező

Csodálatra méltó tájat fedezhetünk fel a Vármező fele vezető úton Szováta közvetlen szomszédságában. A helység környéke túrázásra alkalmas és látványos főleg azok számára akik szeretnek a természetben barangolni. A falu nevét a felette magasló egykori várról kapta. Nincs olyan környékbeli aki ne ajánlaná megkóstolásra Vármező híres pisztrángjait, hiszen a helyiek különleges ízeket kínálnak, helyi szokásokhoz híven elkészítve és tálalva vendégeiknek.
vissza a lap tetejére

Korond

Erdély neves helységeinek egyike Korond. Hírnevét a lakosság mesterségének köszönheti, a hagyományos fazekasságnak. A napjainkban ritkaságnak tekintett mesterség a községközpont kereskedelmének és idegenforgalmának jelentős fellendülését hozta maga után. A korondiak több évszázados múltra visszatekintő, népművészeti értékkel bíró munkáit nem csak nézegetni lehet hanem haza is lehet vinni, akár ajándékba, akár dísztárgynak. Nem is kell messze menni értük, hisz a vásár közvetlenül a főút két oldalán található, ahol ízlés szerint lehet válogatni a bőséges kínálatból. Ezek mellett, kirándulásra alkalmas a község környéke. Nevezetességei a természetvédelmi területnek nyilvánított korondi csigadomb, a települést övező, legendákat rejtő dombok , vagy a falu határában található gyógyhatású borvízforrás.
vissza a lap tetejére

Bözöd

Nincs olyan ember aki ne tartaná szomorúnak, ugyanakkor érdekesnek az elárasztott falu, Bözöd történetét. A borzalom a kommunista diktatúra korához kapcsolódik. Egyesek úgy vélekednek, hogy a gátat az esőzések és a tavaszi hóolvadások miatt építették. Mások "igazsága" az, hogy Ceausescu nézetei szerint a munkaerőt át kellett helyezni a városokba, a nyugodt környezetű, eldugott falvakat pedig le kellett rombolni. A tehetetlen lakosság, mindenét hátrahagyta, jószágaik pusztulásra voltak ítélve. A hatóságok nyomására, akarva akaratlanul a 11 km-re levő Erdőszentgyörgy panellakásaiba, sokszor embertelen körülmények közé volt kénytelen költözni. Ma a vízből kiálló csekély számú faág és a vízben levő bözödi templom (legalábbis a maradványai) emlékeztetnek arra, hogy ott valamikor otthont adó település, hozzá tartozó értékek voltak. A szívet rendítő történelem mellett, mára a bözödi tó a kirándulók, fürdőzők, campingezők és halászok egyik igen kedvelt helye.
vissza a lap tetejére

Kőrispatak

Különleges érdekességgel szolgál a közelben levő kőrispataki szalmakalapmúzeum. Nagyapáink, és apáink életében mindennapos volt a szalmakalap viselete.Történetek és emlékek rejlenek a fejfedők alatt. A 2001-ben alapított szalmakalapmúzeum garantáltan elnyeri látogatói tetszését.
vissza a lap tetejére

Görgényi havasok/Bucsin havasok

A hegység a Maros völgyétől a Libán hágóig terjed. Leginkább azok számára kecsegtető, akik szeretik a túrázást, és szeretnek ismeretlen helyeket felfedezni. Az év minden évszakában érdemes megcsodálni 1287 méteren a Bucsin tető kilátását, amely télen a síelés szerelmeseit csalogatja, nyáron pedig a természetben pihenni vágyókat. Az erdők és mezők gazdagsága megélhetési forrást jelent családok ezreinek. Nyáron az áfonyát, málnát, szedret, gombát, gyógynövényt gyűjtők csoportjai járják be a dombokat és völgyeket. Számos olyan hely van itt, ahol ember egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán fordul meg, a természet teljesen érintetlen. Vadászidényben a vadászat szerelmesei keresik a kis, vagy nagyvadak csapásait.
vissza a lap tetejére

 

Marosvásárhely

Marosvásárhely az erdélyi városok egyik legszebbike, rengeteg látnivalóval és nevezetességgel, és ezeknek mindegyike egy-egy történetet és történelmi eseményt rejt magában. Rögtön meg is említenénk a Kultúrpalotát, amely 1911 és 1913 között épült, és amely ma, vagyis majdnem egy évszázad elteltével is fontos szerepet tölt be a lakosok életében, hiszen több művelődési központnak is otthona (Állami Filharmónia, Maros Megyei Könyvtár, Művészeti Múzeum és képtár, Történelmi Múzeum). A Kultúrpalota szomszédságában megtaláhatjuk a Megyeházát sajátos stílusával. Nem kell messze menni, felsétálunk a Bolyai utcán és máris előttünk magasodik a lassan öt évszázados iskola, a Bolyai Farkas Elméleti Liceum és Református Kollégium, szemben vele pedig a két Bolyai szobra (Bolyai Farkas és fia, Bolyai János). Tudni kell, hogy az iskola történelme 1506-ra nyúlik vissza és, hogy a 2005-2006-os tanévtől hivatalosan magyar nyelvű tanintézet. Báthory István erődítménye, egyben Borsos Tamás vára magaslik pár száz méterre a Bolyaiaiktól. Különleges hangulatot idéz elő a vár belsejében illetve a vár körüli séta. Ezt nem lehet kihagyni ha Vásárhelyről van szó. Körülbelül egy kilométeres körzetben megtalálható gróf Teleki egykori háza, a Teleki Téka 40.000-es könyvgyűjteménnyel, a Rószák tere, a virágóra, a Nemzeti Színház és sok egyéb érték.
vissza a lap tetejére

Segesvár

A múltban találja magát az aki Segesvárra látogat. A szászok központjának történelme a XII. századba nyúlik vissza. Kővárának 14 bástyájából ma 9 áll és most is lakott. Első említése 1280-ban történt. Eredetileg a fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, ezt az évszázadok alatt folyamatosan magasították, bővítették. Régi épületeinek, macskaköves, szűk utcáinak, középkori házainak köszönhetően Segesvárt 1999 óta a kulturális Világörökség kincseként tartják számon. Éjfélkor érdemes az XIV. századi óratorony közelében lenni. Az óra ablakában éjfélkor váltják egymást a festett kis szobrok. A torony mellett találjuk a kolostortemplomot (1485- 1515), a város legmagasabb pontján pedig az evangélikus vártemplom várja híveit.
Dracu ház Nem egyszer történt már, hogy külföldieknek Erdélyről beszéltem, és a reakció az volt rá: "ááá...Drakula". Nem hiába, hiszen világszerte ismert Vlad Tepes (Cepes), avagy Drakula legendája. Több korabeli írásban is Drakulaként említik. A név apjától (II. Vladtól) származik. Az "ördög" mellett "sárkányt" is jelentett abban az időben, de feltételezések szerint az emberek kegyetlensége miatt az "ördög" jelentéséhez fűzve nevezték Drakulának. Tepes kegyetlen kínzási módszereiről vált híressé (kedvence volt a karóba húzás ezért Karóba húzó Vladnak is nevezik). Havasalföld egykori uralkodójának házát tekinthetjük meg Segesvár épületei között. A feltételezések szerint 1431-ben született ebben a házban és négyéves koráig élt itt. Az ő nevéhez is fűződik a Brassó megyében található, román királyi család törcsvári kastélya (románul: Castelul Bran). Az uralkodó ugyanis ebben a kastélyban lakott évekig. Vlad Tepes személye szolgált alapul Bram Stoker Dracula című regényének megírásához és egyben a világ leghíresebb vámpírszereplő megformálásához.
További látnivalók: a Csizmadia-torony (1681), a Diáklépcső (1642 - 172 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet, Evangélikus gimnázium, Járványkorház temploma.
vissza a lap tetejére

Fehéregyháza

Segesvártól mindössze 4 km-re helyezkedik el Fehéregyháza. Közelében bronzkori leletek, dák eredetű erődítés romjai valamint gót temető van. Eredetileg székely település volt, majd a románok betelepülésével vegyes lakosságuvá vált. 1849 Fehéregyháza közelében zajlott le a Segesvári csata Bem apó seregei és az orosz cári csapatok között (osztrák szövetségesek voltak). Az orosz győzelem után az elesett honvédeket közös sírba temették, és valószínűnek tartják hogy közöttük volt Petőfi Sándor, akit itt láttak utoljára élve. A falu szélén áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve.
vissza a lap tetejére

Farkaslaka

Farkaslaka első írásos említése a XVI. századból, pontosabban 1566-ból való. Legfőbb nevezetessége az, hogy a helyiség Tamási Áron híres székely írónk szülőfaluja. Természetesen az emlékháznak nyilvánított szülőház várja látogatóit, aki pedig átutazóban van, megtekintheti a főút mentén az író kopjafás síremlékét és kőbe faragott emlékoszlopát. Tamási földi maradványai, végakarata szerint a templom melletti két cserefa alatt vannak örök nyugalomba helyezve.
vissza a lap tetejére

Szejke

Szejkefürdőt Székelyudvarhely közvetlen közelében találjuk. A csodálatos táj mellett a fürdőnek gyógyhatása van. A Szejke forrás vize ajánlott ivóvízként gyomorsav-hiány, gyomorbántalmak, epebántalmak estetén. Fürdő formájában ízületi bántalmakra és nőgyógyászati betegségekre javallott.
Szejke nem csak csodát művelő vizeiről híres, hanem jellegzetes székely kapuiról is. Ehhez fűződik Orbán Balázs emléke, napjaink rendezvényei is itt kapnak helyet. A fürdő 1871-ben lett Orbán Balázs tulajdona. Végakarata az volt, hogy az itteni kriptába temessék. A nyughely az I. világháború alatt megrongálódott. Földcsuszamlás, villámcsapás is érte, így 1921-re összeomlott. Kirabolták, Orbán Balázst pedig a kripta elé temették. Jelenleg egy kő-síremlék kettős kopjafával, és egy Orbán Balázst ábrázoló dombormű hírdeti hol nyugszik a legnagyobb székely.
Hagyománnyá vált rendezvények a Szejke Napok, a Népzene- és Néptáncfeszivál és a Szejke Rockmaraton.
vissza a lap tetejére

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa, az egykori Udvarhelyszék anyavárosa, Udvarhely vármegye székhelye volt. A város több mint hat és fél évszázados múltra tekint vissza, 1357-ben itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés. Legrégebbi épülete a XII. századból való.
Látnivalók:
A Jézus-kápolna (Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna)
A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, ez Székelyudvarhely legrégebbi építészeti muemléke.
A Székely Támadt vár
A várat János Zsigmond építtette az ellene fellázadt székelyek megfékezésére (1562 - 1565 között). 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali basa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor rendelete szerint az erődítményt újraépítették. 1704-ben az építményt Tiege generális fosztotta ki. Pekry Lőrinc foglalta ezek után el a várat, a székelyekkel leromboltatta, így ettől kezdődően a helyiek Csonkavárnak nevezték. Maradványait napjainkban is meg lehet tekinteni.
Tompa László emlékház
Nem kell messze menni a Csonkavártól, hiszen nagyon közel lakott a székelység egyik kiemelkedő alakja,Tompa László. Életét és munkásságát ismerhetjük meg a kiállított emléktárgyak révén. A költő, műfordító és egyben lapszerkesztő 1920- tól 1964-ig, azaz haláláig volt a ház lakója.
A ferences templom és kolostor
A népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezett alkotást 1992 óta műemlék értékű épületegyüttesként tartják számon Hargita megye hivatalos jegyzékében. A templom építészeti módja a barokk és klasszicizmus közötti átmenetet képviselő korszak stílusát képviseli.
A református templom. Székelyudvarhely főterén magaslik a református templom. Nyugatra néző cserépfedelén a KG monogramot és az ezt követő 1781-es évszámot láthatják a csodálók. Jelentése: a templomot Backamadarasi Kis Gergely neves rektorprofesszor építtette, aki egyben az ő nevét viselő református kollégiumot is létrehozta. A kollégium hírneve a kolozsvári és nagyenyedi kollégiumokéval vetekedik. Az évszám a templom építtetésének befejezését jelenti.
A római katolikus plébániatemplom
40 méter magas tornya impozánsan illeszkedik a város tájképébe. Az 1787- 1793 között épült műemléképület a későbarokk stílusjegyeit hordozza.
Az Emlékezés Parkja
Székelyudvarhely központjában van az Emlékezés Parkja, vagy az egykori Nyugdíjasok parkja. 2004 óta 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát láthatjuk: Báthori István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyiro József, Rákoczi Ferenc, Szent László, Wesselényi Miklós, Vándor Székely.
További látnivalók: A Római Katolikus Plébánia épülete (XVII. Század eleje), Ortodox templom (1920), Görögkatolikus templom (XVII. Század vége), Tamási Áron Gimnázium, Benedek Elek Tanítóképző (helyet ad az Akadémiai Tudományos Könyvtárnak), Városháza, Budvár romjai.
vissza a lap tetejére

Zetelaka

1332-ben Zathalaka néven említik először. A tatárjáráskor a régi falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. A ma látható római katolikus temploma 1912 - 1914 között épült. Középkori templomát többször újjáépítették, de ennek ellénre sem maradt fent. Várának romjait a falutól pár kilométerre tekinthetik meg az érdeklődők. Valószínűnek tartják hogy földrengés döntötte romba.
A falu nevéhez a következő legenda fűződik:
"Zetelakán túl, nem messze, magas szikla tetején állott hajdanában Zeta vára. Nem sokkal azután, hogy a magyarok keresztény hitre kezdtek térni, építette ezt a várat egy Zeta nevű nagyúr. Pedig lent, a hegy tövében a Csele völgyében, gyönyörű palotája volt, de olyan, hogy messze földön nem volt párja. De Zeta, nehogy ráerőltessék az új hitet, fényes palotáját földig romboltatta, s a hegy tetejére épített egy várat. Két lánya és egy fia volt. A leányok vele laktak a várban, hanem a fiú ritkán ült otthon. Háború volt akkor a magyarnak élete - nem ült otthon, aki kardot tudott forgatni. Esztendő esztendő után múlt el, mindenféle hírek jöttek a fiatal Zetáról - csak ő nem jött haza. Egyszer az a hír jött, hogy meghalt a csatában, akkor az apja elsiratta. Másszor az a hír jött, hogy áttért az új hitre: akkor az apja megátkozta. Inkább halt volna meg a hittagadó. Hanem a fiú egyszer mégis hazajött. Mikor nem gondolt senki rá, fölvágtatott a várba fehér paripáján. Rákiáltott az apja - őseid hitét elhagytad, nem vagy az én fiam! A fiú szelíden kérlelte, de hiába, az apja hajthatatlan maradt. Akkor a leánytestvéreihez fordult, de azok sem követték őt az új hitben.
- Nem kell a te jövevény istened! - kiáltott az öreg Zeta. Abban a pillanatban megdördült az ég, megingott a szikla, hogy összeomlott a büszke vár, maga alá temette Zetát s a két leányát - csak a fiúval volt az Isten. Fehér táltosával leugratott a vár faláról.
Összeomlott Zeta vára, tehát, s eltemetődött vele tenger sok kincs is. Az omladékok között, nehéz vasajtók alatt van ma is Zeta kincse s ezek a vasajtók minden évben egyszer, Szent György-nap éjjelén megnyílnak. Azóta Szent György napján sok ember próbál szerencsét, de aki egyszer bement a megnyílt vasajtón, többé nem került vissza, mert mind azt szerette volna, ha a kincset egészen elhozhatja. Mire aztán kifelé indultak, a vasajtók újra bezárultak, s többé nem látták Isten áldott napját. Hanem egyszer csak élt Zetelakán egy Botházi nevű ember, aki ezt mondta:
- Ami másokkal megtörtént, nem történik meg velem. Elég lesz nekem egy tarisznya arany is, s mire a vasajtó újra bezáródnék, kijövök én onnan.
Elkövetkezik Szent György napja. Éjfélkor nagy lángot vet a vasajtó, szörnyű dördüléssel kinyílik, s Botházi bemegy. Szeme-szája elállott a csodálkozástól. Egy nagy pince tele volt arannyal, ezüsttel, gyémánttal, szinte megvakult a szertelen ragyogástól. Ott a nagy kincs halomnak a tövében ült a két leány, aranyhímet varrt mind a kettő.
- Hát ti kik vagytok? - kérdezte
- Mi a Zeta lányai vagyunk! - felelték a lányok. Hatszáz éve ülünk itt és varrunk hímet.
- S meddig akartok még itt ülni?
- Ameddig a tehenek meleg tejet adnak, s az asszonyok kendert fonnak.
- No, akkor itt is maradhattok, míg a világ s még két nap - mondta Botházi, azzal nekiesett a kincsnek. Színig töltötte a tarisznyáját, aztán lekapta a kucsmáját, s teletöltötte azt is. Mondották a leányok:
- Siess már, mert itt pusztulsz!
- De már a zsebeimet még megtöltöm!
Hírtelen megtöltötte a zsebeit, s azzal szaladt ki a pincéből. Éppen mikor kitette a fél lábát, akkor csapódott be az ajtó.
A kincset kihozta, de a fél lába odalett. Meggazdagodott, de gazdagságán nem volt Isten áldása. Ahogy jött, úgy el is ment a pénz, nem maradt egyebe, csak a csúfneve: Sánta Botházi.
Azóta békésen varrhatnak hímet a Zeta leányok, nem háborgatja őket senki."
vissza a lap tetejére

Hargita

A síelés szerelmeseinek ajánljuk figyelmébe a Hargita-hegység különböző részeit. A környékbeli legnagyobb vulkáni hegycsoport több mint 1,7 kilométer magasságú, egy hatalmas sztratovulkán kráter maradványai . A Keleti Kárpátok vulkáni hegyvonulatának legmagasabb pontján a Madarasinak nevezett rész található (1801 méter). Ez ma Erdély legnépszerűbb sí központja. A Hargita a Keleti Kárpátok legfiatalabb és leghosszabb vulkanikus eredetű hegysége. Összesen 4,8 kilométernyi sípálya áll a kirándulók rendelkezésére 1500-1760 méternyi magasságok között. Ugyanitt van a hegység legnagyobb menedékháza, amely 1941-ben épült, a magyar kormány támogatásával.
A Hargita a székelység egyik szimbóluma, írók, költők kedvelt helye, ahol az ember a természettel teljes harmóniában él. Csodálatos, magával ragadó tájleírásokat, olvashatunk pl. Tamási Áron műveiben. Rendkívüli élménnyel gazdagodik, aki csak pár napot is eltölt ezeken a csodálatos tájakon.
vissza a lap tetejére

Gyilkos tó /Békás szoros

Aki felüdülni, felfrissülni kíván, aki szereti a sziklás hegycsúcsokat és szeret szó szerint hegyek között járni, annak mindenképp el kell látogatnia a Gyilkos-tóra és a Békási-szoroshoz.
Alig 26 km-re Gyergyószentmiklóstól (Kibédtől körülbelül 90 kilométerre) helyezkedik el a Gyilkos tó, régi nevén a Veres tó. A Tó környéke és a Békási szoros pazar látnivalók sokaságával a székelyföld természeti szépségeinek legszebbike. A Gyilkos hegy és a Cohárd hegy összecsúszása ,ezeknek leomló törmeléke okozta a Veres patak útjának elzáródását, így képződött a Gyilkos tó.
Orbán Balázs használta először a Gyilkos tó elnevezést. A népmondák szerint a leomló hegyoldal sok emberéletet követelt.
A Gyilkos tótól mindössze néhány kilóméterre található a Békási szoros. Magas és meredek sziklafalak között vezet az út a természet újabb csodájához.
Érdekessége hogy a történelmi Magyarország határa itt húzódott.
vissza a lap tetejére

Déda - Bisztra - Istenszéke

Dédát elhagyva Bisztránál jutunk be a Maros-szorosba. Itt találjuk Dédabisztrát, amely körülbelül a XVIII. és XIX. századok között jött létre.
Csodálatos, szemet kápráztató táj veszi körül a települést, környékén találhatunk vízimalmokat, ványolókat, pálinkafőzdéket, a patakokban sebes-pisztráng, az erdőkben medvék, vaddisznók, szarvasok élnek, sőt kis szerencsével még vadmacskát vagy hiúzt is láthat a kiránduló.
A kirándulók, túrázni szeretők egyik igen kedvelt helye Istenszéke. Vulkanikus képződmény, amely nevét jellegzetes formájáról kapta. Messziről úgy néz ki, mint egy hatalmas szék.
A hely ismerős lehet egyesek számára, hisz itt játszódik Wass Albert Funtineli Boszorkánya.
vissza a lap tetejére

Marosvécs

Marosvécs első említése 1228-ból való, Vecheu vára nevén tartották számon. 1648-tól a vár tulajdonosa Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem. A második világháborút követő államosításig a vár a Kemény család birtokában van, majd állami tulajdonba kerül, később a kastélyparkot visszakapják. Ma az épület szellemileg károsult betegeknek ad otthont. A marosvécsi síremléket - feliratának értelmében - báró Kemény János állíttatta feleségének, Szentpáli Ágnesnek, aki fiatalon hunyt el 1802-ben. 2005-ben nyílt a Kemény János emlékkiállítás, ahol a fejedelem szellemi és tárgyi hagyatékait őrzik. A kiállított Kemény hagyaték mellett helyet kaptak a Helikonista írókhoz kapcsolódó emlékanyagok is. A Kemény család az emlékszobát emlékházzá tervezi bővíteni a jövőben.
Gróf czegei Wass Albert író, költő 1908-ban Válaszúton született, a kolozsvári Református Kollégium diákja volt,majd Debrecenben a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. 1944-ben külföldre menekült, évekig élt Németországban, majd 1952-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Floridában, 1998 februárjában önkezével vetett véget életének Végakarata szerint temették hamvait a marosvécsi vár parkjába, Kemény János nyughelye mellé. Wass Albert emlékét egy sírkőbe illesztett arcképes plakett őrzi, melyen a következő felirat van: "A kő marad". Naponta számos bel- és külföldről érkező látogató keresi fel a kegyeleti helyet, amely az utóbbi években valóságos zarándokhellyé vált.
A marosvécsi várkastély mellett található a helyiek református temploma. 1727-ben épült azon a telken, amit Kemény Simonné (Kemény János édesanyja) adományozott. Az épület érdekessége az, hogy nincs tornya.
vissza a lap tetejére

 

Csíkszereda

A jellegzetes beszédstílus és szokások mellett, régi koroknak megfelelő építési stílusokat csodálhatunk meg a székelyek fővárosában, Csíkszeredában.
A monda szerint Szent László király idejében készült Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a Mikó-vár, majd 1611-1621 között Hídvégi Mikó Ferenc, Csík főkapitánya, mint erődített várkastélyt reneszánsz vonásokkal díszítve építteti újra. 1661-ben a várat török kezek rombolják le és végül 1714-ben készül el a ma is látható épület. Napjainkban a Mikó-vár a Csíki Székely múzeumnak illetve a Megyei Könyvtár történelmi részlegének ad otthont. Érdekessége két gótikus ablakocska a déli oldalon lévő templombástyán.
1909-1911 között épült szecessziós stílusban a Márton Áron (erdélyi nagy püspök) nevét viselő gimnázium, amely a csíksomlyói katolikus főgimnáziumnak utódja. A főgimnázium diákja volt Gábor Áron is.
És mivel hosszú a nap, meg lehet csodálni a műemlék értékű egykori vármegyeházát, a mai polgármesteri hivatalt (1886 - eklektikus stílus), a törvényszék épületét (1892), az egykori Főtörvényszék épületét (1786 - klasszicizáló stílus; ma kórház) és nem utolsó sorban a görögkeleti templomot (1929-1935, neobizánci stílus).
vissza a lap tetejére

Csíksomlyó

Nem szabad megfeledkezni arról sem, amit a székely nép több évszázádos hagyományaként tartunk számon, a Boldogságos Szűz Mária ünnepét, amikor több százezer istenfélő vonul fel a székelyek Somlyójára, hogy itt rója le a tiszteletét. A csíksomlyói kegyhely, Szűz Mária kegyszobra hosszú időkön át a XV-ik századtól kezdődően a székelység legfontosabb találkozó helye volt.
Talán a legnépesebbé a csíksomlyói búcsú ideje alatt válik a város. Minden évben öregek, fiatalok, családok, magyar emberek a világ minden tájáról, zarándokolnak el ide, ahol minden keresztény lélek egyesülhet. Ma már nemcsak vallási, hanem nemzeti zarándokhellyé vált. Óriási lelki töltéssel tér haza az, aki ellátogat ide, a vallási egység, a nemzeti összetartozás a megmaradás eszmeisége kíséri el az embereket útjukra.
vissza a lap tetejére

Tusnádfürdő

Tusnádfürdőt Románia legkisebb városaként tartják számon, ugyanakkor Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep. Története egy pásztorfiúhoz kapcsolódik, aki elveszett juhait kereste. Többször át kellett keljen a Tusnád vizén, majd azt vette észre, hogy gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid időn belül eltüntek. Ekkor figyeltek fel a csodákat művelő helyre. Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyításában.
Történelmi látnivalók : a Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai, a festői Tusnádi-szoros, a Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó( Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava),a Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el, római katolikus temploma (1982 - 1985), Ortodox temploma (1939 - 1979).
Szent Anna tó
Első írásos említése 1349-ből való. Dél-kelet Európa, Románia és egyben Erdély területének egyetlen épségben maradt vulkanikus krátertava. Természetvédelmi területnek van minősítve, ugyanakkor természeti ritkaságok közé sorolják. Vizének tisztasága a desztillált víz tisztaságával vetekedik, de nem iható az ásvanyi sók hiánya miatt. A tó fenekére lerakódott iszap miatt vize zavarosnak tűnhet. Érdekesség az, hogy a tavat főleg a csapadék táplálja, nincs közvetlen lefolyása ezért a földbe szivárog. Szakemberek szerint az 1860-as évekhez képest, amikor mélysége 12 méter volt, mára 7 méterre csökkent. Pár évtized múlva a neve valószínűleg Szent Anna láp lesz.
vissza a lap tetejére

Mohos tőzegláp

Nem messze a Szent Anna tótól egy kráter maradványai között terül el a Mohos láp. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A legyeknek nem ajánlott erre röpködni, hiszen itt található Erdély egyetlen, a jégkorszakból visszamaradt húsevő növénye. Mindenképp érdemes megcsodálni ezt az újabb csodát.
vissza a lap tetejére

Bálványos/ Torjai büdös barlang/ Buffogó láp

Bálványosfürdő Erdély másik csodatevő, gyógyhatású helyisége. Létrejöttének története három fürdőtelephez fűződik. 1895-ben a Csoma-hegygerinc lábánál alapította Csiszár Dénes fürdőtelepét. A fürdőtelep létrehozójának nevét örökölte. A régi Várpadi-feredőt (a Vár-hegy lábánál) a Transilvánia Bank vásárolta meg a két világháború között, ez után lett új neve Transilvánia-fürdő. A Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös a legrégibb fürdőtelep. A "büdös" jelzőt a kellemetlen szagú kénhidrogén jelenléte miatt kapta. Az említett fürdőhelyek összeolvadásából jött létre a mai Bálványosfürdő.
Nem messze innen lehet felfedezni a Büdös-barlang rejtelmeit. A barlang hossza körülbelül 14 méter, amely tulajdonképpen egy régi kénbánya maradványa. A kénhidrogénes-széndioxidos gázak magas szintjét a falakon a sárga lerakódások mutatják.
Megéri barangolni errefele, hisz az érzékszerveknek különös élményt nyújt a Buffogó-láp mesebeli világa. A talajt puha, szőnyeg szerű, süppedős mohák nőtték be. Érezni a kénes szagot és látni a vizből feltörő, bugyborékoló gázakat. A Buffogó-láp összességében egy fortyogó, bugyogó vizű medence, egyben természetvédelmi terület.
vissza a lap tetejére

Gyimes

Csík keleti részén fekszik Gyimes földje. 1626-ban Bethlen Gábor várat emelt Moldva és Erdély határánál, amelynek romjai ma is láthatóak. A helyiek e maradványt Rákóczi várnak nevezik. Gyimes neve a gim szóra vezethető vissza (olyan hely, ahol sok a gímszarvas). Első említése 1466-ból való. Gyimes határain belül nem csak a természet csodáival találkozhatnak a látogatók, hanem egyúttal betekinthetnek a csángók életmódjába és szokásaikba. A 17-ik századig lakatlan terület volt. A török-tatár betörések idejében az őrök vagy "csángátők" (csengetők) a magaslati pontokról riasztották a lakosságot. Nem kizárt, hogy a gyimesi csángók innen kapták elnevezésüket. Az ebben a völgyben élő magyarok történelmében az az elfogadott, hogy őseik a katonaszolgálat és a hatóságok elől erre a rejtett területre bújdostak ("csángáltak ") el. Őseik bujdosó, menekülő, székely emberek voltak. Ma a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, pásztorkodás, fafeldolgozás, fakereskedelem és háziipar képezi, ahonnan látszik, hogy a csángók önellátó életmódra rendezkedtek be. Sajátos építési stílusuk, bőséges kultúrájuk, néptánc hagyományaik és a vidék néprajzi hagyományai igen értékes látnivalókat hagynak maguk után.
vissza a lap tetejére

Tordai hasadék

A Tordai-hasadék nem messze Torda városától található, messziről látható, 1938 óta védett terület, egyben a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek. Rövid kis kitérőt kell mindössze tenni a Kolozsvár-Marosvásárhely útszakaszon.
"Szent László király csudálatos dolgairól regélek most, olvassátok, hallgassátok kegyeletes szívvel. Sem azelőtt, sem azóta nem volt a magyarnak királya, aki véle vetekedhetnék vitézségben. És tündökölt az ő lelkének tisztasága, nem volt azon egy mákszemnyi folt. Szent életéért szerette az Isten, s valahányszor nagy veszedelem fenyegette a kegyes szívű királyt és népeit: segedelmére küldé Isten az ő angyalait, s népeivel együtt csudálatos módon megmenekedék..
Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek.
- Utána! Utána! - ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól.
Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sirathatják Szent László királyt.
- Ó, Uram, segély! - fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén.
S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez.
Többet aztán nem is történt, hogy László a kunok előtt fusson. Mindig a kunok futottak őelőtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengő aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek.
Na, az ármányos vezér jól számított, mert a magyarok egyszeriben félben hagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt.
- Hagyjátok! Hagyjátok! - csendült végig a magyarok sorain László hangja. Ráértek erre később is! Utánam! Hajtsuk a kunt, hajtsuk!
De hiába, a magyarok nem hallották László szavait. A pénzre gondoltak most mind. Hát nem is csoda, hogy eltántorította, különösen a szegényebb rendű vitézeket, hiszen csak úgy ragyogott, fénylett a föld a tenger aranytól, ezüsttől. Hiszen csak ez kellett a kunoknak. Amint a magyarok a pénznek estek, megállapodtak a futásban, s visszafordultak, hogy rácsapjanak a pénzszedő magyarokra.
László szomorúan tekintett föl az égre: onnan várt segedelmet.
Isten meghallgatta a szent életű király imádságát, s ím, halljatok csudát: azok a ragyogó sárga aranyok, azok a tejfehér ezüstök egytől egyig kővé változtak. Ez volt a magyarok szerencséje. Megértették Istennek csudás intését, lóra kaptak mind, s haj, kun, haj! kiáltással újra űzőbe fogták a kunokat, s meg sem is pihentek, míg az országból ki nem kergették őket."
vissza a lap tetejére

Kolozsvár

Erdély talán legjelentősebb történelmi, kulturális, és oktatási központjának tekinthető Kolozsvár. Első említése 1213-ból való. A 2007-es adatok szerint több mint 300000 lakossal, Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa. Nem is elég egyetlen nap körbejárni a felfedezni minden szépségét. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.
Látnivalók:
Feleki tető
Ha Torda felől közelítjük meg Kolozsvárt, csodálatos látvány tárul elénk. A Feleki tetőről szinte az egész várost be lehet látni, éjszaka különösképpen látványos.
Szent Mihály templom
Kolozsvár főterén találhatjuk az 1350-1487 között épült Szent Mihály katolikus templomot, amely egy gyönyörű gótikus épület. Oltárát 1390 körül emelték. A neogótikus torony a kereszttel együtt 80 m magas, ezzel Erdély legmagasabb templomtornya. Első tornya 1698-ban leégett, ezután 1742-1744 között egy barokk stílusú tornyot építettek, amelyet villámcsapás és földregés miatt kellett lebontani. A jelenlegit 1837 és 1862 között építették. A templom falait XV. századi freskók díszítik. Ebben a templomban iktatták be az erdélyi fejedelmeket: János Zsigmondot, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort is.
Mátyás szobor
A templomtól pár lépésre Fadrusz János (a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja) leghíresebb alkotását tekinthetik meg az arra járók. Mátyás király lovasszobra 1902 októberétől Kolozsvár része. A mű gipszmodellje a páriszi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert. A szobor az "Igazságost" harci lován ülve ábrázolja abban a pillanatban, amikor egy vár bástyájáról győztes hadaira tekint. A szobor talapzatánál állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János.
Mátyás király szülőháza
A történelmi és a mai Kolozsvár központjának része Mátyás király szülőháza. Ez a város legrégibb emeletes épülete, egyben a legrégibb lakóháza. Itt látott napvilágot 1443-ban a nagy király. Mára csupán az épület utcára néző része őrzi eredeti formáját, a belseje több átalakításon ment keresztűl. Falai között működött az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma, az Országos Történelmi és Ereklyemúzeum, a Móricz Zsigmond Kollégium, a magyar Képzőművészeti Főiskola, jelenleg pedig a Művészeti és Design egyetemnek ad otthont.
Bánffy palota
A Szent Mihály templom másik oldalán tekinthejük meg a Bánffy palotát. A Bánffy család Erdély egyetlen arisztokrata családja volt egészen a XVIII. századig. 1951 óta a Szépművészeti Múzeumnak otthona.
Farkas utcai templom
A vártemplom vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Farkas utcai templom 1486-1516 között Mátyás király támogatásával épült a ferencesrendi minoriták számára. A 1536-től 1579-ig a gótikus templom és zárda üresen állt, a szerzeteseket a hitújítás alkalmával kiűzték. 1579-ben Báthori fejedelem a jezsuitáknak ajándékozta. 1603-ban, az unitáriusok hatására a város lakossága tett jelentős mértékű kárt a templomban. A templom újra üresen maradt. Ezután a reformátusok renoválják a lepusztult romos templomot, amelyik 1646-ra készül el. Akkorra állítják fel a díszes reneszánsz szószéket is, a rokokó orgona pedig 1766-ból származik. A szentélyben van az Apafiak fejedelmi sírja, a falakat erdélyi nemesi családok címerei díszítik. A templom előtt áll Szent György lovas szobrának másolatának egyike, melynek párja Budapesten a Halászbástya lépcsosorának alján található. Az eredeti mű jelenleg a prágai várban látható.
Piaristák temploma
A templomot a jezsuiták adakozásból építették 1718 és 1724 között. Erdély legrégebbi barokk stílusú épülete. 1776-ban került piaristák tulajdonába. Itt látható a Szűzanya kegyképe, amelynek érdekessége az, hogy 1699 február 15-tól 26 napon át könnyezett.
Ortodox katedrális
Nem messze innen van a hatalmas méretű Orodox katedrális. 1921-1933 között épült, bizánci és román stílusban. A templom egy igen gazdag régiség, kézirat, könyv, valamint az ortodox egyház és a román nép történelmével kapcsolatban álló dokumentumok gyűjteményével büszkélkedhet. A katedrális előtti tér igazi pihenőhely. 1993 óta a katedrális előtt van Avram Iancu szobra is.
Román Opera és Színház
Egy újabb remekmű található rögtön a katedrálissal szemben, 1906-ban készült, ma pedig a Román Nemzeti Opera és Színház épületeként ismeretes.
Állami Magyar Opera és Szíház
Az Állami Magyar Színház és Állami Magyar Opera a Kis-Szamos partján levő épületben tevékenykedik. 1874-ben készült és ebben az évben június 13-án tartották itt az első előadást.
Sétatér
A romantikusoknak (de nem csak) ajánljuk a színházzal szemben levő Sétateret. Több mint száz éves gesztenyefái mellett sétálva vagy üldögélve lehet nosztalgiázni.
Házsongárdi temető
1585-ben a pestisjárvány kezdetén alapították a Házsongárdi temetőt. Nevét a "lombos Házsongárd" dombjáról kapta. Hírét nemcsak az itt nyugvó neves szemilyégeknek, gyönyörű fekvésének, hanem régi sírköveinek, emlékműnek tekinthető értékeinek is köszönheti. Itt található meg olyan személyiségek sírja mint: Apáczai Csere János pedagógus, író (1659) és felesége Aletta van der Maet; Bánffy György Erdély főkormányzója (1822); gróf Bánffy Miklós iró, politikus (1950); Brassai Sámuel polihisztor (1897); Dsida Jenő költő (1938); Kriza János költő (1875); Reményik Sándor költő (1941); Seprődi János zenetudós (1923), Szenczi Molnár Albert bibliafordító, zsoltáríró (1634); Szilágyi Domokos költő (1976), felesége Hervay Gizella költő (1982),gyermekük Szilágyi Attila (1977); Zilahi Erzsébet (Ady szerelme) (1954); stb.
Fellegvár
A Feleki tetőhöz hasonló, de közeli kilátást kapunk a Fellegvárból. Eredetileg a Kis-Szamos mellett, 405 méter magas dombon levő erőd neve volt, ma a dombot is így hívják (a belvárosban van). Az egykor csillag alakú, sáncokkal kerített, kapubástyákkal védett erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók.
Babes-bolyai tudományegyetemm
Ki ne hallott volna az Europa-szerte híres Babes- Bolyai Tudományegyetemről? Történelme a XVI. Században kezdődik. Több tízezer diák hallagtója az egyetem különböző profilú és nyelvű tanszékeinek. Az egyetem főépülete a város központjában található.
Várfal
Az egykori város védelmét az erőditett vár biztosította, amely a XIII.-XIV. századokban épült. A bástyák közül egyetlen egy maradt meg, a Szabók bástyája. A várfal maradványai ma is láthatók.
Nem ér itt véget a nevezetességek és értékek listája. Akinek még mindig maradt ideje megnézheti a monstori Kálvária templomot, a Ferencesrendiek épületegyüttesét, a Botanikus kertet, a Népművészeti múzeumot, a Gyógyszerésztörténeti múzeumot, Erdély Nemzeti Történelmi Múzeumát, a régi és mostani Városházát, a Neológ Zsinagógát, a Széky palotát, a Megyeházát, a Rákkutató Intézetet, a Rhédey palotát és a Tornyot is.
vissza a lap tetejére

Erdélyi látnivalók
Ismerje meg Erdély kincseit, csodálatos élményekkel fog gazdagodni és hazatérni. Gazdag, eseménydús programokat szervezhet erélyi nyaralása során. Egy erdélyi, székelyföldi utazás mindig különleges. Erdélyben nyaralva vendégházunkban barátságos vendégszerető fogadtatásban lesz része. Az erdélyi, a székely vendéglátás, méltán híres és nagy elismerésnek örvend. Megkóstolhatja az Erdélyi konyha jellegzetességeit, megismerheti a szokásokat, hagyományokat, megtekintheti a történelmi emlékeket, a természeti látványosságokat. Nyaralása során utazások, túrák, kirándulások szervezhetők Erdély látványosságaihoz. Erdély kincsei ön elé tárulnak.

Szováta Parajd Bözödújfalú Róvásírás Korond Ezeréves határ
Szent Anna-tó Mohos Tordai-hasadék Gyimes Mádéfalva Segesvár
Marosvásárhely Csíksomlyó Medve-tó Kommandó Tusnádfürdő Bözödújfalú Kolozsvár Nagyszeben Bálványos Csíkszereda Gyilkos-tó Retyezát
Kalotaszeg Székely Himnusz Békás szoros Marosfő Hargita Székelyudvarhely Torockó Békási-tó Fogaras Gyergyó Székely viccek Vajdahunyad Mezőség Borszék Kibéd Fehéregyháza Törcsvár Dracula kastély Brassó Király-hágó Gyulafehérvár Aradi Vértanúk Kőrösfő Király-hágó Gyalui havasok Kelemen havasok Görgényi havasok Besztercei havasok Csíki havasok Fogarasi havasok
Tordai sóbánya Nagyenyed Déva vára Marosvécs Wass Albert Tamási Áron Kós Károly Orbán Balázs Petőfi Sándor Kuncz Aladár Szilágyi Domokos Áprily Lajos Arany János Benedek Elek Dsida Jenő Kányádi Sándor Nyírő József Sütő András Reményi Sándor