Elhelyezkedés, lakosság

Kibéd Erdély szívében, Maros megyében, a Kis-Küküllő mentén helyezkedik el. A székelyföldre vezető E60-as országút folytatását adó 13A főút vezet át rajta. A népszerű Szováta üdülővárostól mindössze 10 km-re található. Azonos közelségre van a falútól alig 50 km-re több város, Marosvásárhely, Segesvár, Székelyudvarhely, és Szászrégen.

Kibéd lakossága 1800 fő 100%-ban magyar nemzetiségű. A XIX. Században Marosszék legnépesebb falúja volt, majd a múlt század közepére elérte a 3000 főt is, de a század végi városiasodási hullám hatására a létszám csökkent.

Kibéd írásos nyomai egészen a XV. századig 1499-ig nyúlnak vissza, de korábban, már a római korban is jelentős szerepű település volt, a közelben lévén a Sóvidékrol bányászott só szállítására kiépített útvonal. A tatárjárás során a falú lakossága többször megtizedelődött, majd a XVIII. századi kuruc harcokban majdnem teljesen kipusztult.

Kibéd Erdély szerte a vörös (lila) hagymájáról ismert, itt termesztik a legfinomabb vörös hagymát, melynek évszázados hagyománya van. A falúban majd minden háznál termesztik, és ún. koszorúkba fonják és árusítják. Ebbol is látszik, hogy a fő tevékenység és megélhetési lehetoség a mezogazdaság, ugyanakkor kisiparos tevékenységként a falúban gyapjúfeldolgozás, húsfeldolgozás, fafeldolgozás, malom, pékség is működik. A bővülő erdélyi idegenforgalom eredményeként a falusi túrizmus nyert teret az utóbbi években.

Kibéd kiemelkedő módon őrizte meg évtizedeken keresztül a népi hagyományokat, szokásokat, hiedelmeket. Mai napig él a farsang hagyománya, a szüreti bált minden évben megtartják, élnek az esküvőhöz, húsvéthoz, karácsonyhoz, újévhez kapcsolódó szokások. Fantasztikus értékű a népköltészeti öröksége a falúnak, a népballadák, népmesék, találós kérdések, szólás-mondások.

Hírességek

Kibéd számos híres emberre lehet büszke, az évszázadok során több neves szülöttje nevelkedett a falúban.

A XVIII században élt és tevékenykedett Dr. Mátyus István (1725-1802) Marosszék elso főorvosa, a magyar táplálkozástudomány ősatyjának tartják. Oklevelét Nyugat-Európában szerezte, majd ott is tevékenykedett. Később hazatért és Marosvásárhelyen folytatta munkásságát. Számos orvostudományi vonatkozású munkáját hagyta örökségül a késobbi nemzedékekre. Legfőbb munkái a "Diaetetika, azaz a jó egészség megtartásának módját fundámentomosan eléadó könyv" illetve az "Ó és új diaetetica". 1999-ben mellszobrot állítottak emlékére

Több, mint másfél évszázaddal késobb született Seprodi János (1874-1923) népzenekutató, zenetörténész, gyűjto. Zenetanári pályafutását Kolozsváron töltötte, melyhez szorosan kapcsolódik életmuve és munkássága. Emlékét szintén mellszobor őrzi a helyi kultúrház elott.

A XX század szülöttje Madaras Gábor (1918-1980) népdal és magyar nótaénekes. Bár nem Kibéden született, de élete jelentos részét itt töltötte, a falúban szobor, és a tájházban emlékszoba őrzi emlékét.

Kortárs híressége a falúnak Ráduly János, nyugalmazott tanár, néprajzkutató, róvásírás kutató. A 70. évein túl járó Ráduly János ma is rendkívül aktív, évről-évre sorra jelennek meg munkái, folytatja az elődeinek hagyományát, méltán vagyunk rá is büszkék.