Vendégeink írták
2009 nyarán töltöttünk el 3 élmény dús napot Kibéden, először jártunk Erdélyben. Az itt töltött idő alatt ízelítőt kaphattunk a székely emberek életéből, gondolkodásmódjából, ízes beszédstílusából.
Szeretném kiemelni a vendéglátás szívélyességét és a házigazdák őszinteségét és nyitottságát, amelyet velünk szemben tanúsítottak. Különlegességet jelentett a helyi étel- és italválaszték sokfélesége, az erdélyi ízek egyszerűsége, amelyből bőségesen fogyaszthattunk.
Varázslatos szépségű tájakon kirándulhattunk, és részünk lehetett olyan élményekben, mint pl. megismerni a számunkra különleges életmódú emberek életvitelét a hegyi pásztorokét. Ajánlom mindenkinek, ezt az élményt ne hagyja ki, ha itt jár.
Sokáig emlékezni fogunk erre a nyaralásunkra, őszintén köszönjük.
Zoli
Kedves vendéglátóink!
Ezúton is szeretnénk megköszönni a csodálatos és felejthetetlen élményeket, amelyeket az Erdélyben eltöltött egy hét alatt szereztünk!. Régi vágyunk teljesült ezzel az úttal, ráadásul a hely-ismereteteknek köszönhetően jóval többet, illetve másként láthattunk, mint egy átlagos turista. Számtalan gyönyörű helyen jártunk, csodálatos élményekben lehetett részünk.
Jó érzés volt megtapasztalni az ott élő magyarok vendég- és hazaszeretetét, emberségét. Külön köszönet Irénke néninek és Béla bácsinak , akik régi barátnak kijáró meleg szeretettel fogadtak és láttak vendégül bennünket három napon keresztül.
Köszönjük még egyszer, hogy részesei lehettünk ennek a sok jónak!
Nagy család
Ott tök jó volt!
Volt ott egy kutya, amit megtanítottam kutyatáncra és az ágy nagyon puha
Az is nagyon jó volt mikor vizet húztam a kútról, hm... gémeskútról.
Nagyon jó ott lenni mert vannak ott macskák, jó reggelizni és vacsorázni, mert nagyon finom
Nagyon cukik a macskák
Dóri (7 éves)
Mivel már korábban voltam Erdélyben tudtam mire számítsak, de ennek ellenére úgy érzem, muszály leírnom az élményeimet. Gyönyörű vidék.
Mikor átléptük a határt, egy igen csúnya lepusztult környezet fogadott. Mintha valami védőbástya lenne amely visszatartja az embert, figyelemre inti, ne menj tovább, csak rosszabb lesz. Ez természetesen nem így van. A nagyvárosok forgalmával ugyan meg kell bírkózni, és ha kitartóak vagyunk nem mindennapi látványban lesz részünk. Öszintén bevallom, sokkal kevésbé figyeltem oda a forgalomra, az útra, és a körülöttem lévő autókra mint szoktam, helyette a tájban gyönyörködtem.
Első szálláshelyünk (otthonunk), Kibéd. Igen otthonunk, mert az a fogadtatás amit ott kaptunk nyugodt lélekkel hasonlítható egy rokonoknál tett látogatáshoz. Egy 100%-ig magyarok lakta falu Erdély szívében. A civilizált körülményekhez szokottak, és a kalandvágyók is megtalálják a maguknak megfelelőt, mindent meg lehet itt találni. Az ételekről? Hát, mennyei finomságok. Megkóstolhatjuk a régi magyar ételeket, házi készítésű finomságokat, és a közelben lévő Szovátán találunk éttermet, gyors éttermet.
Visszatérve Kibédre, 100%-ig magyarok lakta település a határtól ~350km-re. Kiváncsiság tölti el az embert, és elindul egy picit tanulmányozni a környéket. Helyben megismerkedik a róvásírás és a népi hagyományok történetével, ~ 15km-re lévő Bözödön meglátogatja az elárasztott falut, majd szintén Kibéden tanulmányoztuk a sajtkészítés tudományát, és egy gondolat jutott az eszembe Erdélyről. A kézzel fogható történelem.
Nem akarom leírni az teljes utunkat, de egy apró történet elmesélnék amivel nagyvárosban ritkán találkozhatunk. Csíkszépvizen bementünk egy boltba (falu). Vásároltunk ezt azt, mindent kaptunk nagy meglepetésre, majd elértünk egy olyan termékhez amire nem azt a választ kaptuk, hogy nincs, hanem egy gyors telefon, és 1 óra múlva már lesz. A beszélgetés hangulata a vásárlás során pedig olyan volt, mintha már évek óta ismernénk a eladót.
Szóval egy nagy darab Magyarország Romániában a mai napig.
Viktor
